Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2017-es Nobel-díjat Richard Thaler nyerte, akinek fő kutatási területe a viselkedési közgazdaságtan és pénzügyek.
Thaler az emberek gazdasági döntései mögött rejlő pszichológiai magyarázatokat vizsgálta,
idén szeptemberben Budapesten tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. Ekkor megkapta a Rajk László Szakkollégium Neumann János-díját.
A MarketWatch gazdasági oldal most összeszedett négy üzleti tanácsot, amelyek Thaler szerint szükségesek a pénzügyek sikeres kezeléséhez.
Fontos dolog, hogy a megtakarításokat ésszel kezeljék. Óriási segítség, ha ez nem fakultatív döntés, hanem magától működik. Vagyis ha valaki nyit egy nyugdíj-előtakarékossági számlát, akkor oda ne csak akkor fizessen csak be, amikor épp kedve tartja, hanem automatikusan történjen meg az utalás.
Ez persze nem csak a nyugdíjra igaz, bármilyen megtakarítást, biztosítási díjat, számla befizetést lehet automatizálni. Ezzel egyfelől rengeteg időt lehet megspórolni, másfelől így az összeg biztosan oda kerül, ahová szánták. Automatizálás nélkül könnyen el lehet csábulni, és másra mehet el a kereset. A levonások automatizálásával reálisabb kép kapható a havi pénzügyekről, hiszen így a bankszámlán már csak az az összeg fog szerepelni, amely ténylegesen felhasználható.
Ahogy az első pont is mutatja, vannak jól automatizálható dolgok. Azonban kerülni kell az olyan akciókat, amelyek csak egyszeri alkalommal érvényesek vagy egy adott időtartam után lejárnak. Gyakran előfordul, hogy valaki belesétál ilyen dolgokba, ilyen például az egy bizonyos ideig tartó ingyenes számlavezetési díj.
A határidő lejárta után azonban rosszabbul lehet járni, mint egy korábbi konstrukcióban. Ezért ha valaki ilyen jellegű akcióra szánja rá magát, jobban teszi, ha felírja a kritikus időpontokat, és utána felmondja vagy módosítja szerződését.
Az emberek többsége általában hosszútávra fekteti be a pénzét. Épp ezért teljesen értelmetlen napról-napra figyelni, hogy az adott portfólió miként teljesít, mert a többszöri váltás sokszor költségesebb, mint a veszteség mértéke. Emellett a részvénypiacok hosszútávon nyereségesek, így ha valaki több évre szeretne befektetni, akkor nem szabad elbizonytalanítsa egy-két gyengébb nap, hét vagy akár hónap sem.
Daniel Kahneman pszichológus szerint, aki szintén Nobel-díjat nyert a közgazdaságtanban, a nyereségnél érzett öröm jóval kisebb, mint a veszteségnél érzett fájdalom, így egy kiegyensúlyozott növekedés esetén is átlagban rosszabbul érzi magát az ember, mintha ritkábban nézne rá befektetéseire.
Többször is alakult ki rövidebb vagy hosszabb tőzsdepánik. Ekkor jellemzően a befektetők elkezdtek megszabadulni a papíroktól, azonban a historikus elemzések azt bizonyítják, hogy ez rossz stratégia. Az ilyen pánikok jellemzően nem valós veszélyen alapszanak, inkább pletyka a forrásuk.
Emiatt általában a papírok nagyon gyorsan (egy héten belül) korrigáltak. Így azok járnak jobban, akik nem pánikszerűen cselekednek, hanem kitartanak eredeti elképzeléseik mellett.
