Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A borravaló régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, hiszen így a fogyasztók jóval többet fizetnek valamiért, aminek szabott ára van. Az országok között is nagy különbségek vannak a borravaló mértékében.
Az Egyesült Államokban például 15-20 százalék , Magyarországon 10-15 százalék, míg a svédeknél 5-10 százalék az elfogadott.
Vannak olyan helyek is, mint például Japán, ahol egyáltalán nem szokás borravalót adni, sőt kifejezetten sértőnek számít és komoly meglepetést okozhat egy étteremben, ha a vendég túl sok pénzt hagy az asztalon. Kínában pedig egyenesen furán néznek az emberre és betudják, mondjuk, európai mivoltunknak, ha egy vendéglőben többet akarunk adni, mint amennyi a számlán áll.
A kutatások azt bizonyítják, hogy minél nyitottabb egy ország, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy sokkal több helyen és sokkal gyakrabban jattolnak a különböző szolgáltatásokért. Michael Lynn, a Cornell University professzora évekig vizsgálta a borravalót és azt állítja, hogy
a társadalmi normák, a fizetések, valamint a szervízdíj is nagyban befolyásolja a fogyasztók viselkedését és szokásait.
Más, turisztikailag frekventált helyek szokásai is hatással lehetnek a borravalóra. Edward Mansfield, a University of Pennsylvania nemzetközi kapcsolatok professzora arra jutott, hogy a külföldi diákok, a nemzetközi üzletemberek és a turisták is befolyásolják saját országuk fogyasztói magatartását. Ők hajlamosak az utazásaik vagy tanulmányaik során elsajátított borravaló etikettet hazatérve is tovább használni.
Mansfield tanulmányából kiderül, hogy azokban az országokban, ahonnan nagy százalékban érkeznek turisták az Egyesült Államokba, magasabb a borravaló is. Michael Lynn úgy véli, hogy több oka is van annak, hogy miért hagyunk borravalót az asztalon.
Szerinte ezek közé tartozik a jobb szolgáltatás elősegítése, a véleménynyilvánítás és a társadalmi megfelelési kényszer.
Az emberek többsége akkor hagy borravalót egy étteremben, ha meg volt elégedve a kiszolgálással. Persze nem minden esetben van ilyen lehetősége a fogyasztónak, hiszen itthon is egyre elterjedtebb a „kötelező jatt”, amikor a számlára ráírják, hogy mennyi volt a felszolgálás díja. A vásárló a borravalóval tud a legegyszerűbben visszajelzést adni egy pincérnek vagy az étteremnek a szolgáltatás minőségével kapcsolatban. Nem teljesen korrekt, ha ezt az egyébként nem kötelező szokást ráeröltetik a vendégre, főleg akkor, ha mondjuk nincs megelégedve a szolgáltatással.
Ha valaki sosem kap borravalót, akkor remélhetőleg egy idő után elgondolkodik azon, hogy ennek mi lehet az oka, és változtat a hibákon.
A legtöbb helyen törekedni kell a 10 százalék körüli összegre, de csak akkor, ha tényleg elégedettek voltak azzal, amit kaptak és ahogyan kapták. A társadalmi normáknak való megfelelési kényszer miatt sokan érzik magukat kellemetlenül, ha nem adnak valamennyi pénzt a számla kifizetésén felül, de ennek nem kellene így lennie, hiszen ha a számlán nincs feltüntetve a szervízdíj, akkor nem kötelező adni. Ugyanakkor a felszolgálási díj nem egyenlő a borravalóval, mégis sokan azzal azonosítják. Szervízdíj sok helyen azért nincs, mert az éttermek beépítik azt az ételeik árába.
Amit szintén hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Magyarországon és a fejlett világ számos más helyén is, a szolgáltatók vannak az ügyfélért, és nem fordítva.
Az ember érzése az, hogy itthon nem annyira tudatosak és talpraesettek a fogyasztók, mint például az Egyesült Államokban, ahol ha valami nem jó és nem is változtatnak rajta, akkor a hely hamar tönkremegy. A vásárló legnagyobb fegyvere, hogy nem megy el többet oda, ami nem tetszett neki. A digitális korban pedig könnyen ismertetheti véleményét a többi fogyasztóval is, az erre a célra létrehozott oldalakon, ahol mindenki leírhatja a tapasztalatait és pontozhat is. Ezzel két dolgot ér el: az egyik, hogy az étterem kijavítja a hibáját, a másik pedig, hogy a többi vevőnek nem kell belefutnia mondjuk a silány a szolgáltatásba.
Normális esetben, ha az étterem vagy legyen szó bármilyen szolgáltatóról, nem képes javítani az ügyfelek visszajelzései alapján, úgy hamar bezárhatja a kaput.
A BBC szerint a társadalmi státusz is befolyásoló tényező lehet, amikor azt vizsgáljuk, hogy ki és mennyi jattot ad. Azok akik pusztán a társadalmi helyzetüket kívánják jelezni egy nagyobb borravalóval, sokkal gyakrabban teszik ezt olyan szokatlan helyeken is, mint az állatorvos vagy az autószerelő. Azok akik a szolgáltatás minősége miatt adnak pénzt, hajlamosabbak mindenhol fizetni, akik pedig kötelességből, azok jellemzően csak a legmegszokottabb helyeken adnak jattot.
Kinek jó egyáltalán a borravaló és mi miatt használják ilyen sokan, ilyen sokfélén? A kormány számára nem jelentene különösebb problémát, ha teljesen megszűnne a gyakorlat, mivel ez a fajta bevételt az esetek többségében nem tüntetik fel az adóbevallásban. A legnagyobb haszonélvezők egyértelműen azok, akik olyan ágazatban dolgoznak, ahol a borravaló elterjedt.
Nekik lehetőségük van a fizetésükök felül egy kis extra pénzhez jutni.
Az éttermek számára is kulcsfontosságú ez a gyakorlat, mert ennek köszönhetően képesek kevesebb fizetést adni a dolgozóknak és ezáltal olcsóbb árakat kínálni a vásárlóknak. A tulajdonosoknak viszont sok esetben nincs rálátása arra, hogy ki mennyit kap belőle és emiatt viták alakulhatnak ki az alkalmazottak között.
A Journal of Hospitality Management arra mutatott rá, hogy a vásárlói elégedettségre is hatással lehet a borravaló.
Kiderült, hogy azok az éttermek ahol kötelező jellegű a jatt, sokkal rosszabbul teljesítenek a pontozásos oldalakon, mint azok, ahol a kiszolgálás minősége szerint jutalmaznak a vendégek.
A tanulmány felhívja rá a figyelmet, hogy a legtöbb esetben fél csillagos a különbség egy öt csillagos skálán. Ennek fő oka, hogy ahol kötelező a jatt, ott a vásárlók is sokkal jobb szolgáltatást várnak, mivel a plusz pénz nagyobb elvárásokat támaszt. Itt is vannak persze kivételek, hiszen a drágább éttermeknél nem figyelhető meg jelentős változás a borravaló nagysága és a pontszám között.
