Mintegy tíz százalékkal nőhetnek jövőre a fizetések

Az idei 10-15 százalékos emelkedést követően jövőre 9-10 százalékos bérnövekedésre számít a versenyszférában a munkaadói és munkavállalói oldal, a fizetéseket a minimálbérek már bejelentett további emelkedése, valamint a mind jelentősebb munkaerőhiány húzza felfelé – közölte a Magyar Idők.

A lap pénteki számában Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, az idei, bőven tíz százalék feletti átlagos fizetésemeléseknél szerényebb mértékben, 8-9 százalék körül emelhetnek a cégek 2018-ban, ugyanakkor a korábbi évekre jellemző alacsony, 3-4 százalékos emelések nem térnek vissza.

Ezek csak várakozások, mivel a vállalati szektorban nem januártól változnak a bérek, az üzleti terveket május végéig kell leadni.

A munkaerőhiány továbbra is befolyásoló tényező lesz, ahogyan a minimálbérek már meghirdetett újabb nagyarányú emelése is.

A versenyképességi pálya ugyanakkor még nem teszi lehetővé az idei bérfelzárkóztatási szintet, ráadásul az idei 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emelés nagyobb nyomást jelentett a cégeknek, emiatt kisebb munkaerőköltséget tudnak kigazdálkodni – vélekedett.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke szerint cégmérettől függetlenül, 10-15 százalékkal nőhettek az idén a fizetések a vállalati szférában a korábbi évek 3-5 százalékos emeléseihez képest, elsősorban a munkaerőhiány miatt. A szervezet várakozása szerint a versenyszférában jövőre is fennmaradhat ez a növekedési ütem, habár saját területén a szakszervezet szeretne újabb 15 százalékos bérfejlesztést kialkudni.

A bértárgyalások már tartanak, azonban a trend megváltozott, az év közbeni béremelések miatt már nem feltétlenül januártól jön az újabb bérrendezés, lehet, hogy azt év közben lépi meg a munkaadó, ráadásul számos vállalatnál tavaly többéves bérmegállapodás köttetett – részletezte az MTSZSZ elnöke.

Hozzátette,

a szakszervezeteknek már nemcsak a bérfelzárkóztatás a legfőbb céljuk, hanem az úgynevezett közérzetjavító intézkedések kiterjesztése is.

Példaként említette, hogy sok cég a megnőtt túlóraszám miatt több rekreációs lehetőséget nyújt dolgozóinak, illetve egyéb kikapcsolódási alkalmat kínál, emellett egészségügyi szűréseket is szervez.