Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jegybankok pénznyomtatásának fokozatos leállításával és a nullához közelítő kamatszintek emelésével súlyos bajba kerülhet jó néhány felzárkózó gazdaság.
Mivel döbbenetes összegekért vásároltak kötvényeket a központi bankok a válság után annak érdekében, hogy beindítsák a globális gazdaság lefulladt motorját, ezért a pénznyomdák leállása teljesen átrendezheti a feltörekvő államok piacait.
A legfrissebb adatok szerint az amerikai Fed, a japán, a brit és a kínai központi bankok, illetve az Európai Központi Bank kötvényállománya elérte a 19 500 milliárd dollárt, és a vásárlásokat – a Fedet leszámítva – egyelőre még folytatják.
A legnagyobb arányú eladósodást a válságból csigalassúsággal kikászálódó Japánban kockáztatta a jegybank: itt már a GDP 92 százalékára, (4600 milliárd dollárra) rúg a pénznyomtatás értéke.
A folyamat különösen riasztó, ha a jegybanki pénzek felfutásának szupergyors tempóját nézzük, és hozzáadjuk Japán 200 százalék feletti állami eladósodottsági arányát a GDP-hez viszonyítva.
Az Európai Központi Bank ugyan később kezdte az élénkítő programját, azonban a vásárolt eszközök értékében még a japánokon is túltesz.
Az euróövezet nagyon lassú fejlődése, illetve a periféria államok megsegítése érdekében már 5100 milliárd dollár értékben öntött pénzt a piacokra, amivel már megelőzte a korában éllovasnak számító Fed-et is. Utóbbi 4400 milliárdot halmozott fel a könyveiben, de fokozatosan kivezette a kötvényvásárlási programot, kamatemelési ciklust indított, és lépésről lépésre eladja a válságkezelés miatt felvásárolt kötvényeket.
Közben már az EKB is lassította a kötvényvásárlást, és jövő év elejére valószínűleg le is állítja a mennyiségi lazítást.
Sőt, az is figyelemre méltó, hogy nemrég a brit jegybank is kamatot emelt – igaz, 2007 óta első alkalommal.
Viszonylag külön kezelendő a kínai jegybank (PBOC) helyzete, amely szeptember végére 5300 milliárd dollárnyi eszközt halmozott fel, nagy részét azonban devizában.
Kína esetében másrészt olyan sok az állami megtakarítás, hogy a kockázat másképp, főleg a vállalati szektorra értelmezve értékelendő.
Kérdés azonban, hogy a jegybanki „ingyenpénzek" kivonását és a hitelek drágulását hogyan élik meg a fejlett országok kereskedelmi kapcsolataitól függő feltörekvő gazdaságok.
Az amerikai alapkamat emelése ugyanis erősít a dollárt, ami nem kedvez a dollárban eladósodott államoknak, másrészt az amerikai befektetőknek is vonzóbb lesz otthon, dollárban tartani a megtakarításokat, ami automatikusan a feltörekvő piacokról von ki tőkét.
A problémát vizsgálva a Standard and Poors (S&P) hitelminősítő összeállította
a legsérülékenyebb ötös csoportot, amelybe idén Törökország, Argentína, Pakisztán, Egyiptom és Katar került, érdekes módon mind az öt állam más és más okok miatt.
Az S&P az értékeléskor több szempontot vesz figyelembe: a folyó fizetési mérleget, a növekedési ütemet, a deviza-adósságot, és az ország eladósodottságát (beleértve az állam, a lakosság és a vállalatok hiteleit).
Törökország szerepelt a legrosszabbul: a vizsgált összes mutatóban a leggyengébb eredményt érte el. Főként az infláció és a munkanélküliség jelent problémát az ország számára. Emellett az országot a nemrég újra fellángolt kurd konfliktus, illetve a déli határnál tartózkodó szíriaiak ellátásának terhe is sújtja.
A török kormány ostobaságnak minősítette a jelentést, szerintük az S&P célja a csupán a lejáratás.
Meglepő, és sok elemző nem is ért egyet azzal, hogy Katar is felkerült a listára, dacára annak, hogy idén márciusban a világ leggazdagabb országává választották.
A hatalmas pénzügyi tartalékok ellenére azonban a kormányzati költségvetés és a folyószámla mutatói is negatív értéket mutattak a néhány hónapja bevezetett blokád, illetve a szaúdi-iráni konfliktus kiéleződése miatt.
Pakisztánban és Egyiptomban a munkanélküliség jelent óriási gondot, Argentína pedig az adósság magas szintjével, illetve az inflációval küzd.
A mostani országok egyike sem szerepelt a 2015-ös listán, akkor Brazília, Indonézia, India és Dél-Afrika volt a leggyengébb.
Az S&P egyébként közzétette az öt „legfélelmetesebb ország" listáját: azokét, amelyek eddig a legtöbbször kerültek a Sérülékeny Ötök közé. Malajzia, Szaúd-Arábia, Oroszország, Kína és Thaiföld szerepel a listán,
mert a hitelminősítő értékelése szerint egy újabb pénzügyi megrázkódtatás esetén rendszerszintű gondot okozhatnak - legtöbbjük már csak gazdasági méretüknél fogva is.
