Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben a szakértők szerint jövőre fel fognak pörögni a kínai vállalatok külföldi üzletei, ez a folyamat mégsem lesz feltétlenül jó hír minden szektor számára, amely ki van éhezve a kínai tőkére – írja a CNBC. A befektetések ugyanis várhatóan erősen kapcsolódnak majd az Egy övezet, egy út elnevezésű kínai gazdasági programhoz, melynek keretein belül Kína szoros kapcsolatokat alakítana ki Ázsiában, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában.
Jelenleg az látszik, hogy a kínai politikai vezetés továbbra is támogatja az ország vállalatainak külföldi terjeszkedését, amennyiben az beleillik az Egy övezet, egy út programba. Ha pedig jövőre valóban elkezdenek felpörögni ezek az üzletek, akkor
Kína igen fontos szerepet játszat a globális felvásárlási és összeolvadási piacon
– jelezte Harsha Basnayake, az EY szakértője.
Hasonlóképpen vélekedik a Citi elemzője is. Colin Banfield szerint ugyanis minden hozzávaló megvan ahhoz, hogy Kína igen erős évet produkáljon jövőre a felvásárlási piacon. Ezt egyrészt olyan politikai tényezők támogatják, mint az új szabályozások és irányelvek, azonban a szilárd makrogazdasági fundamentumok, illetve a vállalatok erős tőkésítettsége is segítheti a felpattanást.
A legfrissebb irányelvekből lényegében az olvasható ki, hogy a pekingi vezetés igyekszik megoldani azt a problémát, hogy egyrészt nem szeretné, ha általa nem támogatott szektorokba ömlene a tőke, másrészt viszont
azt is szeretné visszafogni, hogy a kínai cégek különböző trükkökkel megkerüljék a korlátozásokat.
Ennek eredményeképpen úgy nyitják meg a világot a kínai tőke előtt, hogy mindeközben igyekeznek azt az Egy övezet, egy út program keretei között tartani.
Maga a program egyébként 65 országot érint, melyek együtt a világ GDP-jének egyharmadát, illetve a Föld lakosságának 60 százalékát adják. Fontos azonban, hogy a Peking által „irracionálisnak" tartott külföldi befektetések helyett sokkal célzottabbak legyenek az üzletek. Éppen ezért egyes szektorok jobban profitálhatnak az új környezetből, mint mások.
A JPMorgan szakértője szerint például azok a területek örülhetnek, amelyekben a befektetések keresletet generálnak a kínai ipar kapacitásai, illetve a gyártási készségek iránt. Ilyen szektor például az infrastruktúra, a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kultúra vagy a logisztika.
Ezzel párhuzamosan várhatóan olyan területek is jól járhatnak, melyek nem kerültek be az augusztusban kiadott irányelvek keretei közé.
Ilyen például az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, de lényegében bármilyen beruházás, amely növeli a kínai foglalkoztatottságot
– hangsúlyozta a JPMorgan elemzője.
Ráadásul immáron nem csupán az Egyesült Államok és az Európai Unió lesz a kínai cégek célja, noha ezek mindig is igen népszerűek voltak. Az Egy övezet, egy út program miatt ugyanis az olyan ázsiai területek is kedvező lehetőségeket biztosítanak, mint Szingapúr vagy Dél-Korea, de Afrikában is egyre erősebb a kínai gazdasági szerepvállalás.
Az elmúlt években komoly problémát jelentett a kínai kormány számára, hogy az ország vállalatai masszív bevásárlásokat indítottak olyan területeken, mint a luxusingatlanok vagy a futballklubok. A szakértők szerint
ezek sokszor azt célozták, hogy a kínai vállalatok nemzetközi „trófeákat" gyűjtsenek,
azonban nem támogatták Kína gazdasági céljait. A külföldi üzletek 2009 után folyamatosan bővültek, és 2016-ra elérték a nagyjából 200 milliárd dolláros szintet.
Egy idő után azonban a kínai kormány egyre nagyobb aggodalommal figyelte ezeket az üzleteket, tekintve a gazdasági és pénzügyi kockázatokat. Ráadásul igen jelentős mennyiségű tőke áramlott ki az országból offshore cégeken keresztül, ami tovább növelte a nyomást az egyébként is gyenge jüanon. Mindemellett az sem volt tisztán látható, a kínai vállalatok pontosan mennyi hitelt vettek fel ezekhez a felvásárlásokhoz.
Ahogy tehát a kínai cégek egyre jobban támaszkodtak a külföldi üzletekre a lassuló növekedéssel bíró anyaország helyett, Kína vezetése bekeményített, és igen szigorú korlátozásokat léptetett életbe.
Ennek eredményeként 2017 első kilenc hónapjában jelentősen visszaesett a külföldi üzletek teljes száma az egy évvel korábbi szintekhez képest.
Az üzletek összesített száma 12 százalékkal csökkent, míg az 5 millió dollár fölötti üzletek száma több mint 50 százalékkal zsugorodott.
Mindezt figyelembe véve az látszik, hogy a kínai vezetés azt igyekszik elkerülni, hogy a kínai tőke olyan üzleteken keresztül áramoljon ki az országból, melyek nem pusztán kockázatosak, de egyáltalán nem szolgálják a kínai gazdaság érdekeit. Mindazonáltal az elemzők figyelmeztetnek, szinte lehetetlen elérni, hogy a tőke kizárólag az Egy övezet, egy út program céljai között mozogjon. Az olyan területeken kötött üzletek, mint az ipar vagy az infrastruktúra, azonban nagyrészt a program keretei között maradhatnak.
