Emiatt vérzik el a legtöbb startup cég

A startup vállalkozások kapcsán általában a sikersztorikat szokták emlegetni. Ilyen klasszikus példa a Google, a Facebook, az Alibaba vagy a WhatsApp, ám a valós helyzet az, hogy még a techcégek esetében is körülbelül 70 százalék a bukási arány. Egy friss felmérés szerint a legtöbben a piac hiánya, a kezdeti tőkeforrások elapadása, a rossz üzleti modell, a csapattagok széthúzása és a rugalmatlanság miatt dőlnek be.

A startup cégek elkezdése elsőre nem tűnik bonyolultnak: elég egy piacképes ötlet, és ha ehhez sikerül megfelelő befektetőt találni, már dől is a pénz - legalábbis ez a kép alakulhatott ki az olyan mesés sikertörténetek alapján, mint például a Facebook, a Google vagy a kínai Alibaba és Tencent.

A valós helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, és az esetek zömében nem bizonyul elegendőnek egyetlen jó ötlet, akármennyire is kreatív és vonzó a piac szempontjából. A CB Insight kutatóintézet becsődölt startupok történetét vizsgálva összeszedte a leggyakoribb okokat, amelyek a bukást okozták.

A techstartupok esetében 70 százalék vérzik el, de ha az összes startupot nézzük, az arány már 90 százalék körüli.

A legtöbben abba a hibába estek bele, hogy sokkal inkább egy technikai problémára kerestek megoldást, miközben figyelmen kívül hagyták a piac valós igényeit, illetve nem reagáltak a vásárlók igényeire, és

még akkor is ragaszkodtak eredeti elképzeléseikhez, amikor már rég kiderült, hogy a termék vagy szolgáltatás módosításra szorul.

A tanulmány fő megállapításai között szerepel, hogy nem elegendő az új termék jó ötlete, a startupok sikeréhez sokféle tudásra van szükség, és ezeket megfelelően össze is kell hangolni.

Startup vállalatok Forrás: CB Insights/Statista

A versenyképes termék és az elegendő kezdeti tőke biztosítása sem bizonyult elegendőnek a fejlődéshez:

sok hiba adódik a hiányos üzleti tervből, a csapattagok eltérő elképzeléseiből, bár kétségtelenül a legtöbb problémát az jelentette, hogy gyorsan kiapadt a projektbe invesztálható pénz forrása.

Sokan abba buktak bele, hogy nem tudtak megfelelő árstratégiát kialakítani, olyat, amely figyelembe veszi a cég valós és várható költségeit. A marketingtevékenység elmulasztása vagy helytelen irányba terelése szintén sok esetben okozta a cég kimúlását, de többször a jogi problémák (szabadalmi ügyek) is megoldhatatlannak bizonyultak.

Ahol a megfelelő beruházók kiválasztásánál is gondok jelentkeztek, szinte biztosra vehető volt, hogy előbb-utóbb le kellett húzni a redőnyt. Érdekes módon a leggyakoribb buktatók közé az is bekerült, hogy

az alapítók nem használták ki kellő mértékben a kapcsolati tőkéjüket, márpedig tőkehiányos vállalkozásként szinte ez az egyetlen külső segítség, amiben reménykedhetnek.

Több esetben az okozta a cég csődjét, hogy nem a megfelelő időben dobták a piacra a terméket, inkább túl korán, mint túl későn, vagyis még nem volt teljesen kész állapotban, amikor a fogyasztókhoz került, mivel nem várták ki a fejlesztés befejezéséhez szükséges időt.

Nem elég a jó ötlet, többféle tudásra van szükség. Forrás: Shutterstock

Jelentős problémának bizonyult az is, amikor a cégnek nem jó székhelyet találtak, vagy túl sokáig tartott a fejlesztés, és időközben versenyképtelenné vált a termék/szolgáltatás. A piac igényeire azonnal reagáló változtatásának képessége szintén kulcsfontosságú elem a startupok túlélésében.

A cég csapatmunkában fejlődik, a megfelelő csapattagok megtalálása, a tulajdonrészek tisztességes és motiváló elosztása szintén nélkülözhetetlen"

- mondta Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás Szakosztályának vezetője az Óbudai Egyetem Vállalkozásirányítás felsőfokon című konferencián. Szerinte

funkciókban kell gondolkodni, vagyis le kell tudni bontani a vállalat működését feladatokra és felelősökre.”

A befektetők pénzéből fenntartott startupok „mesterséges" állapotban működnek, ami azt jelenti, hogy addig kell tudni felépíteni a céget, amíg „ez a pénz kitart".

A startup vállalatok sikerének kulcsa a különböző szakterületek munkájának összehangolása és a kulcsmunkavállalók motivációjának folyamatos fenntartása – hangsúlyozta a szakember.
Az első szakasz az ötlettől a prototípus kifejlesztéséig tart, ekkor azt kell bizonyítani, hogy a cég képes olyan terméket/szolgáltatást előállítani, amire van igény a piacon.

Gyorsan kell reagálni a piac megváltozott igényeire. Forrás: Shutterstock

A következő szakaszban a prototípustól az első vevőkig kell eljutni, ekkor derül ki, képesek vagyunk-e vevőket találni a termékhez/szolgáltatáshoz.

Ha ez sikerül, a startup következő feladata, hogy eljusson az első vevőktől a széles ügyfélbázisig, ekkor bebizonyítja, hogy a cég képes növekedni, és a termelés vagy szolgáltatás képes az úgynevezett „iparszerű" működésre is.

Zsembery szerint

sok múlik azon is, milyen kört vonnak be a döntéshozatalba, és elengedhetetlen, hogy egyértelmű döntési hatásköröket hozzanak létre.

A motiváció kérdéséről úgy vélekedett, hogy

tőkeszegény cégek esetében a tulajdonrész helyes, kellően motiváló megosztása kulcsfontosságú a sikerben.

Példaként említette, hogy sok vállalat azon bukik meg, hogy nem tudja a megfelelő tulajdonosi arányt megtalálni, ilyenkor a kulcsfontosságú tagok kellő „megbecsültség miatt" lemorzsolódnak, mert olyanok számára is üzletrész jutott, akik úgynevezett potyautasoknak bizonyultak.