Sikeres volt a mezőgazdaság átalakítása

Századvég konferencia Tállyán 2017 november 7-én

Sikeres volt a hazai agrárium átalakítása az elmúlt években, mivel a családi gazdaságok szerepének a növelésével párhuzamosan sikerült a kibocsátást is növelni – mondta Fazekas Sándor a Századvég Gazdaságkutató tállyai konferenciáján, ami az agrárium és a vidékfejlesztés helyzetéről szólt. A vidékfejlesztési miniszter szerint a jövőbeni kihívásoknak csak akkor tud megfelelni a hazai agrárium, ha mind a klímaváltozásra, mind a digitalizációra jó válaszokat ad. A vidékfejlesztési konferencián a hazai fehérjestratégiáról és Tokaj-Hegyvidék fejlesztéséről is szó volt.

Tokaj-Hegyalja Magyarország gyorsan fejlődő régiója, mivel az elmúlt években lépésről-lépésre sikerült beindítani a gazdaságot – mondta Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter a Századvég Gazdaságkutató tállyai konferenciáján közölte, a kormány agrárpolitikájának a lényege, hogy a mezőgazdaság nyújtson megélhetést a vidéken élő polgároknak és a családi gazdálkodóknak. Ennek a gondolkodásnak a megvalósításához több intézkedést is hozott az elmúlt években a kormány, aminek a központja a Darányi-terv volt. Úgy kellett lebonyolítani az átalakítást, hogy mind a termelés, mind a foglalkoztatottság tekintetében növekedés legyen – mondta Fazekas Sándor.

A földművelésügyi miniszter közölte, a földhasználat tekintetében sikerült előrelépni, mivel a földek hatvan százalékát már a családi gazdaságok használják, míg negyven százalékot a cégek.

50 ezer új munkahely jött létre a mezőgazdaságban az elmúlt hat évben,

ami példátlan dolog, mivel ezzel egyidejűleg a birtokstruktúra is átalakult – mondta Fazekas Sándor. Mára munkaerőhiány alakult ki több vidéki térségben, ami nagyon jelentős változás 2010 előtti helyzethez képest. A mezőgazdasági kibocsátás 55 százalékkal nőtt 2010-hez képest, az állattenyésztés is 16 százalékos bővülést ért el – mutatott rá a miniszter.

Fazekas Sándor: Sikeres volt a hazai agrárium átalakítása Fotó: Szabó Gábor - Origo

Meg kell őrizni az uniós támogatási szintet

Fazekas Sándor szerint mindezek a számok visszaigazolják, hogy a változás helyes volt, és nem történt visszaesés. Az agrárexport 37,5 százalékkal nőtt 2010-2016 között – tette hozzá. A következő évek feladatairól azt mondta, hogy elemi érdekünk, hogy az unió agrártámogatási szintjét megőrizzük, mivel ha valami változás lesz a különféle támogatásoknál, akkor az Magyarország számára csak hátrányos lehet. Egyelőre a különféle szabadkereskedelmi megállapodások lekerültek a napirendről, ami szintén kedvező a magyar agráriumnak – mondta Fazekas Sándor.

A mezőgazdaság további fejlesztéséhez további szemléletmódbeli változás kell, így a termelőnek feldolgoznia és értékesítenie is kell a termékét. A belföldi piacból minél nagyobb piacot kell meghódítania a magyar gazdálkodónak – mondta a miniszter. Fazekas szerint a klímaváltozás hatásaihoz is alkalmazkodnia kell a gazdálkodónak.

Az öntözés és a víztakarékos módszereknek együttesen kell fejlődnie, valamint ezzel párhuzamosan az agrárium digitalizációját is fel kell gyorsítani –

tette hozzá. A magyar takarmányozásban is GMO-mentességet akarunk elérni.

"Több kihívásnak kell a jövőben megfelelnie az agráriumnak" Fotó: Szabó Gábor - Origo

Elindult a változás Tokaj-vidékén

Tokaj-Hegyalján elindult egy változás, amihez kellett a polgári kormány akarata is – mondta Hörcsik Richárd. A térség fideszes országgyűlési képviselője közölte, új színt kell hozni a térségbe, amihez nagy segítséget ad a Századvég. A világban két dolgot ismernek a magyarokról: Puskás Öcsit és a tokaji aszút.

A sok probléma ellenére felszálló ágban van a tokaji térség,

amiben nagy szerepe volt a Darányi Ignác tervnek – tette hozzá. Hörcsik szerint óriási pénzek érkeznek, a fő kérdés, hogyan költjük el ezeket. A jó példa Tállya, mivel a településen 10-12 közepes méretű borászat nyert jelentős pénzeket – mondta a politikus. A 2013- as évet is felül fogja múlni az idei termés Tokaj-Hegyalján, és idén is kiemelt figyelmet fordít a kormány arra, hogy a felvásárlási árak is rendben legyenek – jelentette ki a képviselő.

Hörcsik Richárd: Lendületbe jött Tokaj-Hegyalja Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ezért született a fehérjestratégia

A legfontosabb mezőgazdasági alapanyagokból továbbra is önellátóak vagyunk, de a szójatermelés területén behozatalra szorulunk – mondta Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerint egyelőre külföldről hozzuk be a hazai szójafelhasználás 90 százalékát, aminek egy jelentős része génmódosított, miközben a hazai termelés egy részét exportáljuk.

A jövőben a hazai fehérjeellátásunk minél nagyobb a belső piacon kellene megtermelnie, hogy a GMO-mentességet el tudjuk érni, ezért is döntött a kormány a fehérjestratégia megvalósításáról. Magyarországon azzal lehet számolni, hogy

a jövőben 100 ezer hektáron lehessen termelni GMO-mentes szóját, és ne lehessen ezt kivinni külpiacokra –

mondta a szakember. Ez a teljes hazai fehérjeigény felét tudná kielégíteni.

Gyuricza Csaba: Cél a teljes GMO-mentesség Fotó: Szabó Gábor - Origo

Elsöprő Magosz-siker

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese a szervezet legutóbbi tisztújításáról elmondta, 19 megyében győzött a Magosz a szavazatok 88 százalékával.

47 ezren mentek el szavazni, ami azt mutatja, hogy a kamarai működésének van létjogosultsága –

tette hozzá. A kamara legfőbb szerepe, hogy a kormány és a gazdálkodók között egy állandó kommunikáció legyen, hogy a lehető legjobb döntések szülessenek. Még most is bőven van feladata a kamarának, hogy a gazdálkodók életét még könnyebbé tegyük – mondta Papp Gergely. Szerinte a következő évtizedekben egyfajta agrárforradalom lesz, mind a termelés, mind a tárolás területén – tette hozzá.

Papp Gergely: Forradalmi változások jöhetnek az agráriumban Fotó: Szabó Gábor - Origo

Daróczi László, az Agrármarketing Centrum Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy a nem feldolgozott magyar termékek esetében jól állunk a külpiacon. Ezzel szemben a feldolgozást igénylő termékek esetében már sokkal rosszabb a helyzete a magyar agrártermékeknek – tette hozzá. A szakember arról is szólt, hogy egy magyarországi fogyasztó esetében 26 százalék számára fontos a nemzeti büszkeség, így a hazai termék megvásárlása, mindez egy jó alapot teremt a belföldi értékesítéshez. Közölte, hogy jó úton jár a hazai agrárium, mivel az utóbbi években jelentősen nőtt az export.

Marton: A vidék gazdagságát kell megteremteni

Egyre inkább akarattal és szántszándékkal jönnek ide, Tállya egyre inkább lüktet – mondta Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatója a Borsod megyei településen. Ideálisabb helyszínt nem is lehetett volna elképzelni a vidékfejlesztési konferencia számára.

Az agrárium olyan, mint egy esszencia, hiszen minden benne van.

Ha nincsen agrárium, akkor nincs mit ennünk, ha nincs mit ennünk, akkor szegények vagyunk – mondta Márton Péter.

Márton Péter: A vidék gazdagságát kell megteremteni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Felhívta a figyelmet arra, hogy az agrárium az élet szent dolgaival foglalkozik – tette hozzá. A vidék nem szegény, hanem gazdag, tele van erőforrással és erővel. Nem azért kell támogatni a vidéket, mert elmaradott és szegény, hanem mert gazdag, és ezt kell támogatni, az új jelszó a vidék gazdagsága – mondta a Századvég Gazdaságkutató vezetője.