Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Bank of England legutóbb több mint egy évtizede, 2007 júliusában hajtott végre kamatemelést.
A csütörtöki bejelentés szerint a mostani kamatemelési döntés nem volt egyhangú: a monetáris testület kilenc tagja közül heten az alapkamat emelésére, ketten kamattartásra voksoltak.
A piac és a londoni elemzői közösség azonban már jó ideje jelentős eséllyel jósolta a Bank of England novemberi kamatemelését, mivel a brit jegybank kommunikációja az utóbbi hónapokban egyre inkább a készülő szigorításra utalt.
Mark Carney, a Bank of England kanadai kormányzója nemrégiben kijelentette, hogy "viszonylag rövid időn belül" várható az alapkamat emelése, mivel
a jegybankot az inflációs nyomás mellett aggasztják az arra utaló jelek is, hogy ismét "felelőtlen" hitelkiáramlási dömping kezdődhetett a brit gazdaságban.
Carney a kamatemelés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új inflációs jelentést ismertetve azt mondta, hogy a Bank of England várakozása szerint a következő években elfogy a brit gazdaságban még meglévő csekély kapacitástöbblet is, és ennek hatására valószínűleg erősödni fog a hazai eredetű inflációs nyomás. A nagy-britanniai munkanélküliségi ráta 42 évi mélyponton jár, az infláció pedig meghaladja a Bank of England 2 százalékos célszintjét.
A tizenkét havi brit infláció szeptemberben a várakozásokat túllépve 3 százalékra gyorsult, és a Bank of England előrejelzése szerint az éves inflációs ütem októberben átlépte a 3 százalékot. Mindeközben a brit gazdaság növekedési üteme is gyorsabb a vártnál.
A brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett előzetes becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) a harmadik negyedévben átlagosan 0,4 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben.
Az előzetes konszenzus 0,3 százalékos negyedéves növekedést valószínűsített a szeptemberrel zárult három hónapra.
Carney szerint ebben a környezetben "eljött az ideje annak, hogy egy kicsit felengedjük a gázpedált". Ezzel arra utalt, hogy a bank megítélése szerint a brit gazdaságnak az eddigieknél kisebb mértékű monetáris élénkítésre van szüksége.
A Bank of England 2007 júliusában végrehajtott előző kamatemelése után a brit jegybanki alapkamat 5,75 százalékon tetőzött.
Az utána bekövetkezett hitelpiaci és bankválság hatására azonban a brit jegybank hatalmas mennyiségi enyhítési programmal kísért gyors kamatcsökkentésbe kezdett, és 2009 márciusáig 0,50 százalékra csökkentette alapkamatát.
A brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert tavaly júniusi népszavazás sokkjának hatására a bank tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékponttal a csütörtöki emelésig érvényben tartott 0,25 százalékra – az 1694-ben alapított Bank of England eddigi történetének mélységi kamatrekordjára – csökkentette irányadó rátáját.
A brit jegybank emellett 435 milliárd fontra (több mint 150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.
Ezeknek az eszközvásárlási programnak a keretét a monetáris tanács nem módosította mostani kamatdöntő ülésén.
A testület egyértelműen hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
a Bank of England monetáris politikája a kamatemelés után, az új kamatszinten is jelentősen ösztönzi a munkahelyteremtést és a reálgazdasági aktivitást.
A monetáris tanács közölte azt is, hogy ha a jövőben lesznek további kamatemelések, azok üteme fokozatos, mértéke pedig korlátozott lesz.
A közlemény e kitétele miatt a font a kamatemelés ellenére több mint 1 százalékot gyengült a dollárral és az euróval szemben egyaránt, mivel a piaci szereplők ennél erőteljesebb szigorítási utalásra számítottak a Bank of England részéről.
A inflációs jelentés kiemeli, hogy a jelenlegi határidős kamatpiaci árazásokból következtethető kamatpálya alapján 2020 végére is csak 1,00 százalékig emelkedne a Bank of England alapkamata.
