Lev Alburt 1945-ben született a Szovjetunióban található Orenburg városában, majd Ukrajnában nevelkedett. A sakkal ötéves korában ismerkedett meg, tinédzser korára már mester volt, és tornák sorozatát nyerte meg. Berobbant a szovjet sakk élvonalába, elmondása szerint
egy év alatt ugrott az 1800. helyről a harmincadikra.
A szovjet viszonyokhoz képest nagyon-nagyon jól éltem. Híres voltam, az emberek többsége felismert az utcán
- nyilatkozta Alburt a Bloombergnek adott interjújában.
Mivel a sakkozó több nemzetközi tornán is részt vett, megismerkedett a nyugati világgal. Azonban disszidálásának oka nem az amerikai álom, hanem politikai motivációi voltak. Zavarta a szovjet rendszer és a hazugságok, amelyek körbevették. Így egy kölni versenyen taxival a helyi rendőrőrsre vitette magát, és menedékjogot kért.
Ez után New Yorkba költözött, amelyre azért esett a választása, mert úgy érezte, hogy aktivistaként innen tehet a legtöbbet a szovjet rezsim ellen. Alburt már ekkor megalapozta politikai kapcsolatait, de sakk-karrierje is tovább szárnyalt.
Az Egyesült Államok csapatával részt vett 1980-ban a máltai sakkolimpián,
háromszor nyerte meg az amerikai bajnokságot (1984, 1985, 1990), és kétszer a nyílt amerikai tornát (1987, 1989).
Érdekesség, hogy az 1980-as olimpián a magyar válogatott a második helyen végzett a Szovjetunió mögött, míg az USA a negyedik lett. Magyarország a tornán ugyanannyi pontot szerzett, mint a szovjetek, így csak az úgynevezett Buchholz-számítás döntött. Lev Alburt az első táblán játszott Portisch Lajossal, döntetlenre végzett a két sakkozó.
Az immár amerikai nagymester a játék mellett oktatással is foglalkozott. Miután leomlott a berlini fal, és a Szovjetunió felbomlott, nemcsak aktivistakarrierjét fejezte be, hanem versenyzői pályafutását is. 1992-es visszavonulása után azonban óráinak ára az egekbe szökött,
100 dollárért vállat egyetlen óra oktatást.
Nem akartam túl sok diákot"
– indokolta döntését a sakkozó.
A magas óradíj ellenére Lev Alburt óriási népszerűségnek örvendett.
Volt olyan diákja, aki 3000 dollárt fizetett neki, hogy elrepüljön hozzá Kaliforniába egy napra.
Emiatt az óradíjat megemelte 200 dollárra arra az esetre, ha el kellett hagynia a lakását, de 300 dollárt sem félt elkérni, ha Brooklynba kellett utaznia.
Az árfolyam ma is ingadozik, a még mindig erős orosz akcentussal beszélő nagymester 150 dollárt kér egyórányi találkozóért otthonában, és a szeánszok gyakran legalább kétórásak.
Alburt diákjai kezdetben doktorok, ügyvédek és üzletemberek voltak, idővel azonban egyre nagyobb halak akadtak az oktató horgára.
1989-ben találkozott Ted Field filmproducerrel, akik később szponzora lett a Kaszparov-Karpov összecsapásnak is.
1990-ben már Stephen Friedman, a Goldman Sachs vezére is hozzá járt. A pénzügyi gururól elárulta a híres oktató, hogy nem szívesen játszott emberekkel, mert nem szeretett veszteni, így inkább számítógépek ellen gyakorolt az órákon kívül.
Ezután már nem volt megállás, olyan emberek járnak a bajnokhoz, mint Carl Icahn, a világ 55., az USA 26. leggazdagabb embere, vagy Eliot Spitzer, New York volt kormányzója.
A Wall Street tőzsdecápái között népszerűek az olyan játékok, mint a sakk vagy a backgammon. A sakk segít fejleszteni azokat a készségeket, amelyek szükségesek a kockázatelemzéshez, stratégiák kidolgozásához vagy a gyors, analitikus gondolkodáshoz.
A játék kultuszát jól mutatja, hogy
2015-ben több ezer pénzügyi szakember fizetett azért 5000 dollárt,
hogy láthassa játszani bekötött szemmel Magnus Carlsent, a jelenlegi világelsőt egy hármas szimultánpartiban.
A magas beosztású üzletemberek azért járnak Alburthoz, mert teljesen szokatlan élményt nyújt.
Egyszerre csodálatos, frusztráló, megfélemlítő és demoralizáló." – Eliot Spitzer
Hasonló véleményen van Carl Icahn is. Szerinte sok gyakorlással egyre jobbá lehet válni, ha az ember kellő időt szán rá. Azonban a nagymester érinthetetlen.
Olyan, mintha egy iskolás teniszezne Roger Federerrel.
De miért olyan fontos a sakk? A jó sakkozók remekelnek a gyors és pontos döntéshozásban. A tőzsdei kereskedők szinte ugyanazt csinálják, mint a sakkozók.
Szokatlan körülményekre reagálnak gyorsan. Ráadásul a sakkban, mint az üzleti életben, vállalni kell a felelősséget a rossz döntésekért"
– mondta Alburt.
Hogy kit mi motivál egy látogatás során, az különböző. Vannak, aki a játékot akarják jobban megérteni. Ilyenkor nemcsak a jó nyitások vagy a végjáték elemzése a fontos, hanem a szép kombinációk értékelése is.
Persze vannak mások is, akik csak magasabb Élő-pontszámot szeretnének elérni.
Alburthöz nemcsak az amerikai üzletemberek fordulnak, van közös képe Estée Lauderrel és Garri Kaszparovval is.
Az oktatás mellett könyveket is ír, jelenleg 17-nél jár kiadott kötetei száma.
A sakkmestert nagy megtiszteltetés érte, mert egyik kombinációját elnevezték Alburt-variációnak, ez az Aljechin-védelem egyik változata.