Matolcsy György: A tudás- és tőkealapú gazdasági modell követendő

BÉT Matolcsy György
Budapest, 2017. szeptember 20. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középvállalatok növekedéséről tartott rendezvényén 2017. szeptember 20-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
A skandináv gazdasági modell lehet követendő Magyarország számára, mert a munka- és tőkeközpontú gazdaság után a tudásalapú gazdaság irányába haladnak, erről beszélt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) konferenciáján Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az állami vállalatoknak minél nagyobb számban kellene megjelenniük a tőzsdén, hogy jobban lehessen mérni a teljesítményüket.
Vágólapra másolva!

A középvállalkozások adják a magyar gazdaság gerincét, ezért minél több erős ilyen vállalatra van szükség, ahogy azt a dél-németországi, osztrák és észak-olasz példákból is láthatjuk, mondta Matolcsy György a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) rendezvényén.

A Figyelő, a BÉT és az EY kiadásában megjelenő, 50 hazai vállalat történetéről szóló összeállítást bemutató rendezvényen a jegybank elnöke kiemelte, hogy

25 ezer kisvállalkozás áll a középvállalattá válás küszöbén,

egyúttal köszönetet mondott a Növekedési Hitelprogramban részt vevő közel 40 ezer kkv-nak.

Előadásában hangsúlyozta, hogy

Magyarország a 2010 után megtett pénzügyi és növekedési fordulat után a fenntartható felzárkózás szakaszában van, miközben a költségvetés hiánya két százalék körül alakul.

Hangsúlyozta, hogy ez a pénzügyi egyensúly többek között az adóreformnak, a magyar válságkezelő lépéseknek és a monetáris politikában tett fordulatnak köszönhető.

Utóbbi lényege, hogy több nagy jegybankkal ellentétben az MNB úgynevezett mérlegszűkítést vezetett be, azt célozva, hogy a pénz ne a központi banknál parkoljon – például kéthetes MNB-kötvényekben -, hanem a gazdaságban forogjon, és a bankok hitelként helyezzék ki a vállalkozásokhoz és a lakosságnak.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középvállalatok növekedéséről tartott rendezvényén. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Mint mondta, a globális gazdaság a bőség korába lépett többek között a feltörekvő ázsiai gazdaságok erősödése és a nulla százalék körüli alapkamatok miatti olcsó pénz következtében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke utalt arra, hogy

ez az egyfajta „aranykor” Magyarország területén már Károly Róbert és Nagy Lajos királyok alatt beköszöntött abban az értelemben, hogy ekkor hazánk adta az európai aranytermelés zömét, és az ezüsttermelésben is elöl jártunk .


Az MNB elnöke szerint a magyar gazdaság számára – az elrontott dél-európai válságkezelés helyett -

a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, mert ezek az országok először a munka-, majd a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak.


Matolcsy György kiemelte, hogy a magyar gazdaság számára a globális gazdaságban olyan lehetőség alakult ki, amely 1920 és 1990 között nem adatott meg, most ugyanis

megnyílt a geopolitikai tér a felzárkózásunkhoz,

nem véletlen, hogy a kelet-közép-európai régió gazdasági fejlődése jóval gyorsabb az európai átlagnál.

Matolcsy György szerint

az állami vállalatoknak minél nagyobb számban meg kell jelenniük a BÉT-en, mert a tőzsdén megfelelően lehet majd mérni ezeknek a cégeknek a teljesítményét.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Mint mondta, a magyar versenyképesség javult 2010 óta, és ez nem a nemzetközi versenyképességi listákat összeállító cégek 50 százalékban szubjektív módon, hanem objektív adatokkal igazolható, erről a jegybank nemsokára kiadványt tesz közzé.

Ettől függetlenül a magyar gazdaságban a versenyképesség erősítése továbbra is szükséges - tette hozzá a jegybank elnöke.