Tavalyelőtt világszerte 23 milliárd dollár értékben érkezett tőke a fintech cégekbe, míg a közép-európai régióban tavaly 1,2 milliárd dollárt ért el a befektetések értéke. A fintech vállalatok olyan cégek, akik technológiai innovációkkal teszik olcsóbbá az egyes pénzügyi szolgáltatásokat.
Elkerülhetetlen a pénzügyi technológiai forradalom, erre a jegybank pedig alapvető lehetőségként tekint az új megoldásokra – mondta el Windisch László. Az alelnök kiemelte, hogy
olyan felügyeleti és szabályozási rendszer kell kidolgozni, amely nem akadályozza a fejlődést és a gazdaság versenyképességének javulását, de garanciákat tartalmaz a szolgáltatásokat igénybe vevők biztonságára.
Ennek eszköze lehet, hogy a pénzügyi szolgáltatások technológiai újításainál meg kell határozni, mi számít értéket hordozó innovációnak, és mi az, ami egy esetleges megengedőbb szabályozásának köszönheti költségelőnyét.
A jegybank felügyeleti alelnöke szerint, a brit példa jó ötleteket adhat a megoldások kidolgozásához. Ebben egy olyan szabályozói keretrendszert látni, amely
átmeneti könnyítést ad a fintech cégek számára a többi pénzügyi szolgáltatóra vonatkozó előírások alól.
A könnyítés addig tart, amíg kiderül, van-e kereslet az adott pénzügyi innovációra.
Windisch László elmondta, hogy az MNB több szabályozási kezdeményezéssel rendelkezik a mobilalkalmazásokon keresztüli azonosításra, az online szerződéskötésekre vonatkozóan.
Kiemelte, hogy
az MNB Európában elsőként szabályozta a felhőszolgáltatások használatát a pénzügyi szektorban.
A felügyeleti alelnök szerint a bankok innovációval és költségeik további csökkentésével vehetik fel a versenyt. Elmondása szerint,
a magyar pénzintézetek működési költsége európai viszonylatban is magas.
Ugyanakkor a takarékszövetkezetek várható fiókbezárása kapcsán elmondta: ha azoknak vidékpolitikai célokat is be kell tölteniük, akkor azoknak állami kompenzációt kell biztosítani. Erre példa a kistelepüléseken működő fiókok járulékcsökkentése.