Az első negyedéves növekedés után, a második negyedévben 4,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Ez meghaladja az uniós átlagot. A beruházások értéke kiugróan magas volt, de jól teljesített az építőipar, a kereskedelem és a turizmus is. A bérek növekedése látványos volt, a munkanélküliség tovább csökkent, ugyanakkor számottevő gondot okoz a növekedés számára a munkaerőhiány.
A kimutatott munkanélküliség a május és július hónapok közötti időszakban 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest. Ezzel a negyedik legalacsonyabb rátát érte el Magyarország az Európai Unióban.
A minimálbér emelésének következtében az év első felében a bruttó bérek csaknem 12 százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek növekedése 2,5 százalékponttal gyorsult a második negyedévben.
Ugyanakkor egyre több ágazatot érint a munkaerő-hiány. A cégek arról panaszkodnak, ez a tényező lehet a növekedés legfontosabb gátja.
A második negyedévben kiskereskedelem forgalmának 1 százalékos növekedése lassabb tempót jelent a korábbi negyedévhez képest. Az első félévben a forgalombővülés nem érte el a 4 százalékot. Ez arra utal, hogy a bérnövekedés miatt a lakosságnál jelentkező többletet elsősorban adósságtörlesztésre fordítják a családok.
A bérnövekedés egy részét a szürkejövedelmek kifehérítése eredményezte.
27 százalékkal nőttek ugyanakkor a beruházások. A szállítási ágazat és a közigazgatás-védelem produkálta a legnagyobb növekedést. Bár az ipar és a külkereskedelm forgalom növekedése lassult és a mezőgazdasági adatok is kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak,
a magyar gazdaság idei kilátásai összességében kedvezők.
A GKI ezért az idei éves GDP-növekedést 3,8 százalékra várja.