Megéri-e biztosítékot kérni az alkalmazottól?

Csak NAV-engedélyes műszerészek javíthatják

Bizonyos munkakörökben a munkaadó pénzbeli biztosítékot kérhet a munkavállalótól, így egyfajta kártérítési alappal bebiztosíthatja magát egy esetleges tévedés esetén. A szabályozás azonban elég sokba is kerülhet, ráadásul nem túl vonzó az alkalmazottak számára sem. És még csak nem is garancia semmire.

A jogszabályok bizonyos esetekben lehetővé teszik biztosíték kérését a munkaadó számára. Tipikusan olyan munkakörökben, ahol az alkalmazott rendszeresen pénzzel dolgozik, vagyis pénztáros, pénzkezelő. A biztosíték kérésének lényege, hogy bármilyen elszámolási vagy más hiba, tévedés esetén, ha bebizonyosodik, hogy a munkavállaló a hibás, a biztosíték egyfajta kárrendezési alapként funkcionálhat - írja az adózóna.hu.

Első pillantásra ez remekül hangzik, a munkaadónak nincs is más dolga, mint minden pénztárostól biztostékot kérni, majd a kasszahiányt szépen kipótolja ezekből a tételekből. A dolog azért nem ennyire egyszerű.

Ha műszak végén leltárhiányt tapasztal a munkavállaló, vagyis kevesebb a készpénz, mint ami be lett ütve a gépbe, a munkaadó automatikusan nem nyúlhat még hozzá a biztosítékhoz. A szabályok szerint első körben mindenképp tisztázni kell, mekkora összeg hiányzik, a munkavállalónak el kell ismernie, hogy ő tévedett, majd meg kell határozni a kártérítés összegét.

Ha a munkavállaló nem ért egyet a megállapítással, végső soron bíróságig is mehet az ügy. Ha végül elsimeri a hibát, hozzá kell járulnia, hogy a hiányt a biztosíték terhére számolják el, vagyis abból levonják. Ha nem egyezik ebbe bele, a munkaadó végeredményben a fizetéséből is levonhatja - a törvény előírásai szerint - a hiányt, ám ehhez is kell fizetési felszólítás, végrehajtói vagy bírósági végzés.

Jól hangzik, de sok értelme nincs Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A biztosíték tehát nem egy automatikusan lehívható összeg, mindenképpen kell felhasználásához a munkavállaló beleegyezése.

Márpedig ha ez megvan, akkor eleve nem sokat kockáztat a munkaadó, ha pedig nincs, akkor úgysem ér el a biztostékkal sok mindent. Azt ugyanis a munkavállaló felmentésekor, távozásakor a munkaadó köteles visszafizetni. Egy komoly hiba esetén ha a munkaadó azonnali felmondással honorálja a hibát, a biztosítékot nem is lehet felhasználni.

Ráadásul annak kezelése is speciális előírások szerint kell történjen. Ha a munkavállaló átutalja vagy készpénzben leteszi a biztosíték összegét, azt a munkaadó csak speciális, elkülönített számlán tárolhatja. Nem csaphatja a házipénztárba, nem teheti zsebre.

És ami a legfontosabb: nem költheti el. Ez a pénz ugyanis nem volt és nem is lesz az övé.

A speciális számlának díja is van, a munkaadónak ezt be kell kalkulálnia. Arról nem beszélve, hogy ha a munkavállaló felmond - vagy bármilyen módon távozik a cégtől - a biztosítékot a jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszaadni. Ez mondjuk inkább azért feladat, mert ki kell számolni, a 0,9 százalékos kamatszint nem vág földhöz.

A munkavállaló számára sem túl vonzó lehetőség, hogy amint beáll az új munkahelyére, azonnal egyhavi fizetését be kell fizetnie biztosíték gyanánt. Ezt egy átlagos munkavállaló aligha képes könnyedén teljesíteni, vagyis a cég jó eséllyel elesik a legjobb alkalmazottól, mert annak nincs felesleges 200 ezer forintja - a biztosíték legfeljebb a munkavállaló bérének megfelelő összeg lehet.