Mexikó zöldenergia-fordulatának fontos szereplője lehet a kaktusz

organikus termelő biogáz
Ebben az egységben hasznosulnak a kaktuszok maradványai biogázként
Vágólapra másolva!
A régi aztékok szent növénynek tartották, a modern kor mexikóijai eszik, levét isszák, a gyógyszergyártásban és samponok összetevőjeként is használják: a mexikói tüskés fügekaktusz még az ország zászlaján is helyet kapott. Most tudósok újabb felhasználási módjára jöttek rá: megújuló energiaforrást látnak benne, pontosabban a kaktuszhulladékban. Mexikóváros mellett, a kaktuszpiacon ugyanis annyi hulladék marad a növényből, hogy azt csak össze kell gyűjteni és hasznosítani.
Vágólapra másolva!

Helyi ételspecialitásokba teszik, sőt azok, akik hisznek egészségre gyakorolt, kiemelkedően kedvező hatásában, vérnyomás-szabályozásra is használják, vagy bőrápoló krémet készítenek belőle, és persze üdítőként is hasznosul – a mexikói tüskés fügekaktusz felhasználási palettája igen széles. Most kutatók új ötlettel álltak elő, amire azonnal lecsapott egy helyi startup: biogáz készül a kaktusz hulladékából, ami pedig környezetbarát energiát termel.

Szuperképessége: kaktusz

A mitológiai történet szerint, a nap és a háború azték istene, Huitzilopochtli, kivágta egy áruló herceg szívét és egy tóba dobta. A tó szigetén nőtt ki az első fügekaktusz, az istenség pedig azt mondta az aztékoknak, ott alapítsanak várost, ahol az a kaktusz nő, aminek tetején egy sas ül és kígyót falatozik. Természetesen ez az volt, ami a szigeten növekedett, így ott alapították meg Tenocstitlant, az aztékok fővárosát, melynek romjain később a spanyolok Mexikóvárost kezdték építeni. A mai főváros legdélebben fekvő városrésze,

Milpa Alta, saját kaktuszpiaccal is rendelkezik, a közelben pedig egy 2.800 hektáros ültetvény húzódik.

Megtisztított fügekaktuszt kínálnak egy mexikói piacon Forrás: Wikipedia

Itt kezdte meg kísérleti projektjét egy fenntartató fejlődéssel foglalkozó startup, mely a piaci hulladékból és az éves kaktuszfesztiválon keletkező maradékokból állít elő zöldenergiát.

Ezt a kaktuszfajtát eddig is rendkívül sokrétűen hasznosították Mexikóban, egyesek szerint a néha körte formájúra növő fügekaktusz fejezi ki a legjobban a mexikói identitást. Sőt, a Milpa Alta fejlesztéséért felelős tisztviselő egyenesen úgy fogalmazott:

a fügekaktusz a mexikói jövő üzemanyaga lehet.

Akárhogy is, az biztos: a mexikóiak bátorságával legfeljebb az indiaiak vetekedhetnének, már ami a megújulóenergia-fordulatot jelenti. Mexikó az első volt a feltörekvő országok sorában, mely

vállalta, hogy az ENSZ elvárásaival összhangban, 2050-re felére csökkenti károsanyag-kibocsátását.

Eredmények pedig vannak: tavaly a zöldenergiák közel 16 százalékot tettek ki az ország energiamixében. Ebből ugyan a biogáz alig mérhető, 0,1 százalékban részesült, ám a várakozások szerint ez az arány növekedni fog.

Megújuló fordulattal a mexikói identitás tüskés szimbóluma felé

Egy helyi zöld-startup - némi tudományos előkészítés után - most a Milpa Altában keletkező kaktuszhulladékot az energiatermelésben hasznosítja. A külterület közelében húzódó ültetvényen naponta több száz, a jól ismert sombrerót viselő munkás gondozza a növényeket a Teuhtli vulkán tövében, a beszédes nevű Energy and Environmental Sustainability nevű cég pedig úgy döntött, oda telepíti a próbagenerátort, ahol sok kaktuszhulladék gyűjthető össze.

Ebben úgy tűnik, nem lesz hiány. Az ültetvény ugyanis

évi 200.000 tonna kaktuszt termel, és ebből akár napi szinten keletkezhet 10 tonna hulladék is

Milpa Alta piacán.

Kaktuszhulladék Milpa Alta piacán Forrás: Yuri Cortez/AFP/Getty Images

A helyi vállalkozás egy speciális generátort gyártott a kaktuszhulladék hasznosítására: meghatározott baktériumokat kevernek az organikus hulladékhoz, majd az egészet 55 Celsius fokra melegítik. Ezen a hőmérsékleten biogáz képződik, amelyet elvezetve elektromos energiát termelhetnek. A kaktuszmaradék komposztként hasznosítható.

A tervek szerint a 175 kilowattórás generátorral végzett próbaüzem novemberre ér véget. A szükséges finomhangolásokat addigra elvégzik a cég munkatársai a rendszeren, így ha minden igaz, ősszel már

napi 3-5 tonna kaktuszhulladékot tudnak feldolgozni. Ez 170 köbméter biogáz és 1 tonna komposzt előállítását jelenti,

előbbivel közel 10.000 takarékos izzó energiaszükségletét fedező elektromos energia termelhető.

Mindenki boldog

A próbaüzem már elindult, és az első hírek szerint eddig mindenki elégedett: az ültetvény munkásai és a piaci árusok is jó ötletnek tartják a kaktuszból nyert biogázt. Mexikóváros vezetői is megtették nyilatkozataikat: szívesen látnának más városrészekben is ilyen energetikai megoldást, és más településekről is érkezett érdeklődés aziránt. Eddig tehát úgy tűnik, mindenki nyitott a kezdeményezés folytatására.

Itt hasznosulnak a kaktuszok maradványai biogázként Forrás: Yuri Cortez/AFP/Getty Images

A helyi farmerek a városi tisztviselőkhöz hasonlóan nyilatkoznak arról, hogy

a fügekaktusz a mexikói kultúra és életmód szerves részét képezi és meghatározó szimbóluma azoknak.

Így az eddig kárba ment hulladék hasznosítása csak aláhúzza a növény fontosságát és már meglévő, sokrétű felhasználási lehetőségeit. Az eddig veszendőbe ment kaktuszmaradék feldolgozásának próbaprojektje 840.000 amerikai dollárba került, egy részét a város önkormányzata állta.