Egy tabletta, amitől okosabb lehet

okos drogok illusztráció
Brain drug. Conceptual computer artwork of a pills with a brain symbol embossed. This could be used to illustrate stimulating regions of the brain, such as the temporal and frontal lobes, in order to improve intelligence, memory formation, and concentration. Also this could depict treatment of mental illnesses or to treat psychological conditions
Vágólapra másolva!
Ki ne szeretne egy kis tabletta segítségével sokkal okosabb lenni, jobban teljesíteni a munkahelyén, és kihasználni agya teljes kapacitását, ráadásul mindezt komolyabb mellékhatás nélkül? A filmbe illő téma egy ideje már valóság, a hatalmas igény a tabletták iránt pedig egy új iparágat teremtett.
Vágólapra másolva!

Egy tabletta reggel, egy este, egy kis vitamin és miegymás, és máris sokkal jobban fognak teljesíteni az élet minden helyzetében, legalábbis ezt ígérik az okosdrogokat gyártó cégek.

Akinek volt már határidős munkája, vagy több éjszakán át kellett tanulnia egy sikeres vizsga előtt, az bizonyára tudja, hogy szellemileg és fizikailag is megterhelő feladatról van szó. Az energiaital, szőlőcukor, kávé és a zöld tea nem mindig elengedő segítség a fáradt agynak.

Forrás: Thinkstock

A diákok leleményességére jellemző, hogy hamar megtalálták a megoldást a problémára, és ők voltak az elsők, akik elkezdték használni az okosdrogokat.

Az Oxfordi Egyetemen a hallgatók 25 százaléka él vele a vizsgák előtt.

Az egyik legnépszerűbb ilyen hatóanyag a modafinil, amit kezdetekben az alvászavaros betegeknek írtak fel. A diákok ennek a szernek a segítségével sokkal tovább fent tudnak maradni, javítja a memóriát és a döntéshozatalt. Tehát tökéletes azoknak, akik sokat és gyorsan akarnak tanulni, lehetőleg úgy, hogy másnap a vizsgán is emlékezzenek az olvasottakra.

A 2000-es évek elején az amerikai egyetemeken komoly problémát jelentett, hogy a diákok olyan vényköteles gyógyszereket használtak, mint az Adderall vagy Ritalin.

Ezeket egyébként hiperaktív emberek kezelésére írják fel, viszont az egészséges agyra teljesen máshogyan hatnak. A gyógyszerek stimulálják az agyat, javítják a koncentrációt, a memóriát és a közérzetet.

Forrás: 123RF

A Kentucky Egyetem felmérése szerint az elsőéves diákok 30 százaléka, a másod- és harmadéves diákok fele és a végzős diákok 80 százaléka használ vényköteles gyógyszereket teljesítményük fokozására.

A gyógyszerekkel nemcsak a diákok élnek, hanem rengeteg felnőtt is, legyen az bankár, újságíró vagy jogász, akinek huzamosabb ideig kell koncentrálnia a munkahelyén. Ilyen kereslet mellett csak idő kérdése volt, hogy egy cég vagy néhány ambiciózus vállalkozó elkezdje kiszolgálni a tanulók és a kemény agyi munkát végző felnőttek szükségletét.

Mivel ezeket a szereket csak orvos írhatja fel, ezért nehézkes a beszerzésük. Itt jönnek képbe az okosdrogok, amelyek sikeresen megtalálták a kiskaput.

Nem számítanak gyógyszernek, sem drognak, hanem csak táplálékkiegészítők.

Felfutóban az okosdrogok piaca

Az egyik leghíresebb ilyen vállalat, amely nemrégiben indult, és ezeket a serkentőket gyártja, a HVMN, a Szilícium-völgy egyik sikeres startupja. A Stanfordi Egyetem két végzőse által 2014-ben alapított cég mindenképpen piacvezető szerepre tör. Az alapítók szerint az ötlet onnan jött, hogy egyetemi éveik alatt a tanuláshoz rengeteg, Kínából származó szert próbáltak ki, majd végül úgy döntöttek, hogy maguk állnak elő egy készítménnyel.

Forrás: AFP

A cég négy különböző készítményt kínál, mindegyiknek más a hatásmechanizmusa.

A MarketWatch szerint az okosdrogok piaca 2014-ben még 1,6 milliárd dollár volt, 2024-re viszont már 10 milliárd dolláros értéket várnak.

Az egyre szorosabb verseny a munkahelyekért és a jobb jegyekért való küzdelem az egyetemisták körében azt eredményezte, hogy az emberek előszeretettel nyúlnak olyan szerekhez, amelyek esetleg előnyt biztosítanak nekik másokkal szemben. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy akárcsak a sportban, itt is nem kellene-e betiltani az ilyesfajta szellemi dopping használatát.

Forrás: 123RF

A legtöbb egyetem az ígéri, hogy szigorúan fellép az ilyen esetekkel szemben, viszont nehéz megmondani, hogy ki használja, és ki nem.

Ugyan az FDA (Élelmiszer és Gyógyszerészeti Hivatal) a legtöbb okosdrogot táplálékkiegészítőként engedélyezte Amerikában,

a tanárok többsége még mindig drogként tekint ezekre a szerekre. Európában szigorúbb ezekkel a termékekkel szemben a szabályozás, de online így is beszerezhető a legtöbb okostabletta.

Az orvosok azonban figyelmeztetnek a használat veszélyeire is. Szerintük nem jó ötlet az agyban változásokat okozni. A stimulálószerek rendszeres fogyasztása függőséget okozhat, és a májra is káros. A hosszú távú tanulmányok hiánya miatt még nem lehet pontosan tudni, hogy mi az ára a jobb teljesítménynek. Rövid távon viszont, amikor elmúlik a tabletta hatása, letörtség, fáradtság és alvászavar jelentkezhet.