Hosszas tervezés és számítások előzték meg az M1-es autópálya töltésének megbontását. Az épülő kerékpárutat a kivitelező úgy akarta átvezetni a gyorsforgalmi útszakasznál, hogy azzal ne korlátozza annak szokott forgalmát, a megoldás mégis biztonságos és a legmagasabb műszaki követelményeknek is eleget tegyen. Ezért különleges technológiát alkalmaztak.
A magyar állam is tetemes összeggel támogatja azt a térségi turizmusfejlesztési programot, amelynek keretében több infrastrukturális beruházás is elkészül az "Etyeki Gasztrosétány" projekt részeként. A most készülő kerékpárútnak az M1-es autópálya bicskei töltés alatti szakaszát úgynevezett sajtolásos technikával valósítatta meg a kivitelező.
Az előkészítő munkálatok részeként rézsűbevágásokkal biztosították, hogy a töltés oldala ne csússzon meg a munkálatok során, majd brutális erősségű támszerkezetet építettek: ez akár
3000 tonnányi sajtolóerő felvételére is képes anélkül, hogy elmozdulna vagy deformálódna.
Az ellentartó szerkezetet 10 méteres cölöpök és feszített talajhorgonyok rögzítették.
A kivitelezés központi része a sajtolás volt. A töltésbe 400 bar nyomású hidraulikus berendezéssel tolták bele az egyenként 20 tonnás beton alagútelemeket, óránként nagyjából 25 centiméterrel.
A szakasz teljes hossza 48 méter, a kivitelezés 2 hétig tartott.
A felesleges földet illetve talajanyagot a betonkeretek belsejből kotrógép távolította el. A szakemberek többféle akadály elhárítására is felkészültek, mert a töltés talajszerkezetét nem ismerték, de komoly problémával nem találkoztak a sajtolás folyamán.
Magyarországon most először alkalmazták ezt a technológiát ekkora szakaszon,
úgy, hogy az autópályán közlekedők nem is tapasztalták, mi zajlik alattuk. A sikeres munkálatok után a technológiát várhatóan több esetben választhatják majd más építkezéseknél is, például utak, vasútvonalak alatti átvezetéshez, vagy épp a műemlékek védelménél.
A cikk megjelenését az MVM Edison Program támogatta!