Az 'X’ nevű szuperlabor szokatlan anyagokat használ energiatárolásra

Azt ígérik, napelemes termelőhöz is illeszthető lesz a tárolórendszer

A keresőóriáshoz köthető X-labor még a Google fejlesztései közül is csak a legszokatlanabbakkal és a legköltségesebbekkel foglalkozik. Teszi mindezt meglehetősen diszkréten és hatalmas pénzekkel megtámogatva. A Google önvezetői autóin is dolgozó elitlabor most a megújuló energia tárolásának problémájára ígéri a választ.

Váljon bár egyre olcsóbbá a megújuló energiaforrások kitermelése, globális szinten sem sikerült még kielégítő megoldást találni az így előállított tiszta energia tárolására. Megoldási kísérletek vannak, például az Origo is megírta, hogy Elon Musk Teslája a dél-ausztráliai háztartások számára épít gigaelemet a közeli szélerőmű termelte energiának. Az X-labor „Málta" néven futó projektje most azzal kecsegtet: jóval olcsóbban tudnak megoldást nyújtani a tárolás nehézségeire, mint az eddigi technológiák.

Annyi van már, hogy tárolás híján ki kell dobni

Németország 2015-ben a megtermelt szélenergiának 4 százalékát veszítette el, Kína ugyanebben az évben 17 százaléknyit nem tudott hasznosítani. Egy friss jelentés szerint, Kalifornia állam az idei év első felében brutális mennyiségű,

300.000 megawattnyi szél- és napenergiáról kényszerült lemondani a nem megfelelő tárolási megoldások miatt.

A megújuló energiák kitermelése tehát elég jól megy a világ fejlett államaiban, ám a megtermelt tiszta energia tárolása későbbi hasznosítás céljából, még komoly kihívást jelent. Például az elektromos autók hatótávolságát az akkumulátor kapacitása határozza meg, ám ezek méretét nem lehet a végtelenségig növelni, ugyanakkor tárolási képességeiket illetően még várat magára az áttörés. Eközben fejlesztésük és gyártásuk sem olcsó mulatság.

Munkában a Málta-projekt kutatói: aprólékosan kidolgozott modellt készítettek Forrás: Malta-X

Só és metánszármazék, de utóbbi helyett a fagyálló is megteszi

A Málta-projekten alig 10 fős kutatói gárda dolgozik, akik azzal viccelnek: tároló rendszerük alapját filléres dolgok adják. Valóban: a rendszer modellje leginkább egy miniatűr erőműre emlékeztet, melynek egyes tartályaiban sót illetve metánszármazékot, vagy közönséges fagyállót helyeznek el. A sótartályokat meleg levegővel forrósítják, a fagyállót pedig hűtik.

A fűtésre illetve hűtésre használt levegők gőzzé alakulva reakcióba lépnek egymással és képesek meghajtani az áramtermelő turbinát.

Emellett elektromosság jön létre a folyamat során, melyet a rendszer képes átadni az ellátó hálózatnak. Mivel a só viszonylag sokáig megtartja hőjét, ezért a tudósok szerint a rendszer akár több napig is képes tárolni az energiát, szabályozástól függően.

A sóra és fagyállóra épített tárolórendszer elvi sémája Forrás: a Malta-X alapján

Akár termék is lehet belőle

A fejlesztés mögött álló technológiai elgondolás Robert Laughlin Nobel-díjas fizikus nevéhez fűződik. Laughlin évekkel ezelőtt több technológiai befektetőnél házalt ötletével, ám sehol nem karolták fel azt. Az X-laborral való megállapodása után az ötlet részleteit az ott dolgozó kutatóknak adta át, míg a tudós tanácsadóként dolgozik a csapat mellett.

A Málta-projecten dolgozó kutatógárda azt ígéri:

megoldásuk a hagyományos lítium-ion akkumulátoroknál jóval olcsóbban ad választ a tárolás problémáira,

a kidolgozott rendszer pedig akár többféle méretben is legyártható. Így kisebb igényű tárolási kapacitásra is éppúgy alkalmazható mint nagyvárosok ellátórendszereihez csatlakoztatásra.

Azt ígérik, napelemes termelőhöz is illeszthető lesz a tárolórendszer Forrás: Pixabay

Jelenleg egy korai prototípus tesztelése zajlik Szilikon Völgy egy félreeső raktárában, de mind az ötletgazda, mint a labor azt állítja: a fejlesztés olyan termékké alakítható, mely ipari alkalmazásokban, informatikai adatközpontokban, valamint tárolóegységként, a szél- és naperőművek termelte energia megőrzésére is egyszerűen alkalmazható.