A bank immár negyedik éve követi nyomon a magyarok nyaralási szokásait. Az idei, az internethasználó 18-75 éves korúak körében végzett online felmérés eredménye a korábbi évekével megegyező tendenciákat mutat. A nyaralási kedv idén is nőtt, és ezen a nyáron a szeniorok is ráerősítettek: nagyjából azonos arányban utaznak el pihenni, mint a fiatalok. A korosztály 56 százaléka, míg a fiatalok 64 százaléka választja a nyári kikapcsolódásnak ezt a formáját.
Jó pontot jelent a magyarok pénzkezelési szokásaiban, hogy a nyaralók háromnegyede előre spórol a nyári utazásra. Az aktuális havi jövedelméből csak harmaduk kanyarít ki erre pénzt, míg a felmérésben részt vevők 6 százaléka vesz fel hitelt e célra. Az utazásra szánt átlagos összeg
háztartásonként 147.000 forint,
ami fele a KSH adatai szerinti idei májusi bruttó átlagkereset 296.100 forintos értékének. A hétköznapokból való kiszakadásra átlagosan 8 napot fordítunk, és többségünk két-három fős utakon vesz részt. Az utazók negyede négyfős vagy ennél nagyobb társasággal utazik. Idén – az adóváltozások miatt – jelentősen csökken a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány használata, a nyaralók alig ötöde az, aki cafeteriából oldja meg pihenését.
A nyaralás során magyarok döntő többsége, 87 százalék, elsősorban készpénzzel fizet utazásán, kártyát csak 57 százaléknyi vakációzó használ. Készpénzből viszont van tartalék:
a válaszadók több mint fele többet költ a nyaralásán az előre tervezett kereténél, és ilyenkor jellemzően a zsebükbe nyúlva fizetik ki azt, a bankszámlához többségük nem nyúl emiatt.
Azok, akik idén nem jutnak el nyaralni, jellemzően a pénzhiánnyal (75 százalék) vagy a szabadidő hiányával magyarázzák ezt (a válaszadók harmada).
A nyaralók harmada felkészült más kiadásokra is. Ezek között 51 százalék azok aránya, akik lakásfelújítást, korszerűsítést is beterveznek a nyári hónapokra, negyedük pedig ezt az időszakot választja háztartási vagy szórakoztató elektronikai gép beszerzésére. Ezek költségei szintén a megtakarításokat apasztják, de itt már nagyobb volt a céljaikra hitelt felvevők aránya: 17 százalékuk döntött úgy, hogy valamelyik pénzintézethez fordul kiegészítésért, míg családi-baráti körből 12 százalék kért segítséget.
A magyarok 62 százalékának viszont e célokra is megvan a spórolt pénze, és 50 százalékuknak van lehetősége vagy kényszerül arra, hogy havi jövedelmét is felhasználja ezekre a költségekre.