Zseni, milliárdos, feltaláló, űrutazó?

2017.07.31. 10:36

Elon Musk nevével már mindenki találkozott, hiszen nemcsak forradalmasította az internetes pénzpiacot, hanem az autóipart, az űripart, a napenergia-ipart is, és most az amerikai közlekedéshálózat fejlesztését tűzte ki célul – de persze a marsi álmáról sem mondott le.

A dél-afrikai születésű Elon Musk tinédzserként költözött Kanadába, ahol fizikát és közgazdaságtant is hallgatott, diploma után pedig felvették az Egyesült Államok nyugati partjának legjobb techegyetemére, a Stanfordra, amit két nap múlva ott is hagyott, hogy megvalósítsa nem mindennapi vízióit.

Elon MuskForrás: AFP/Heiko Junge

Testvérével még 1995-ben megalapították a Zip2 nevű vállalatot, amely egy internetes hírösszefoglaló gyűjtemény volt, olyan vásárlókkal, mint a New York Times vagy a Chicago Tribune. 1999-ben a Compaq majdnem 400 millió dollárért fel is vásárolta a céget. Ez az összeg elég volt Musknak ahhoz, hogy elindítsa az X.com oldalt, amely egy évvel később társult a Confinityvel, ezzel pedig létrehozták

a ma már megkerülhetetlen online fizetési lehetőséget, a PayPalt

– 2002-ben az Ebay több mint másfél milliárd dollárt fizetett a cégért. 

Ezzel az összeggel indult útjára a SpaceX, amivel Musk az olcsóbb és hatékonyabb űrutazást akarja megteremteni,  és bár a cég sokszor volt a csőd közelében, kiürítve Musk minden számláját, hála annak, hogy a NASA űrsiklóparkja elöregedett, valamint a kormányzat is úgy döntött, hogy az újabb fejlesztéseket kiszervezi magáncégeknek, a SpaceX-nek sikerült forradalmasítania az űripart. 10 év rakéta- és űrkapszula-fejlesztésnek és közel egymilliárd dollár elköltésének meglett a gyümölcse.

Elon Musk és a SpaceXForrás: AFP

Ráadásul a Dragon nevű rakéta történelmet írt, ugyanis ez volt az első magáncég által fejlesztett űrjármű, amely eljutott a nemzetközi űrállomásig, dokkolt, kirakodta a szállítmányát, majd pedig épségben visszatért. Jelenleg pedig mind a kormánnyal, mind magánvállalkozásokkal kötött szerződéseinek köszönhetően már 4 milliárd dolláros megrendelésállománya van. 

Egy évvel később, az az 2003-ban megalapította a Tesla Motorst, amellyel elektromos sportautókat és luxusautókat akart gyártani – és ahogy a korábbi vállalkozásai, ez is veszteséges volt az első években. De hála annak, hogy a Toyota Prius divatba hozta a környezettudatos elektromos autókat, a Tesla is egyre népszerűbbé vált, amin sokat dobott, hogy a Model S az összes Év Autója díjat elvitte 2012-ben. A Tesla Motors ma már alkatrészeket szállít a Mercedesnek és a Toyotának, belekezdett egy, az egész nyugati partot lefedő, ingyenes elektromos töltőállomás-hálózat kiépítésébe, valamint az idén bemutatott Tesla Model X minden töréstesztjén öt csillagot kapott.

A 2006-ban a Solar Cityt ismét családtagokkal indította, ám a napenergia alapú áramszolgáltató már nem járt be akkora hullámvölgyet, mint a Tesla vagy a SpaceX, olyannyira nem, hogy alig egy év alatt a legnagyobb áramszolgáltató lett Kaliforniában, 2011-re pedig az egész Egyesült Államokban, olyan partnerekkel dolgozva közösen, mint az Intel vagy az amerikai hadsereg. 2014 júniusában elkezdődött a legnagyobb napenergiafarm megvalósítása – amely egyébként a korábbi rekorder triplája lesz –, és ne feledjük, hogy a Solar City napelemeit használják a Tesla töltőállomásai is. 

A milliárdos Elon Musk nemrég bemutatta a Boring Company legújabb fejlesztését: a liftet, amely kevesebb mint fél perc alatt leviszi az autókat a felszínről az alagútba.  Musk ezt a tervet decemberben találta ki, amikor egy unalmas dugóban ült. Azon morfondírozott, hogy mennyivel gyorsabb lenne a közlekedés, ha alagutakat építenének kifejezetten erre a célra. Követőivel folytatott Twitter üzenetváltások után, az elképzelés hamar valódi üzleti tervvé állt össze, nevet is kapott, vagyis így született meg a Boring Company.

Elon Musk és a Tesla Model X

Forrás: AFP/Justin Sullivan

A tervek között szerepel, hogy az autókat az alagútban nem kell majd vezetni, hanem egy iszonyatos sebességgel guruló emelvényre kerülnek. A már most is működő liftet saját Instagram-oldalán mutatta be, természetesen egy Teslával tesztelve.

A fúrások előkészítését már februárban megkezdték, áprilisban pedig megérkezett a fúróegység, amely a Godot nevet kapta – utalva ezzel Samuel Becket híres abszurd drámájára, a Godot-ra várva című színdarabra. Elsőnek a SpaceX hangárjait és irodáit kötik össze alagúttal, de az amerikai kormány már jelezte igényét más vonalakra is. Három nagy alagútrendszer terve került eddig nyilvánosságra: egy, amelyik összeköti Los Angelest San Franciscóval, a második Texas nagyobb városait, és a harmadik a keleti parton épülne, New York, Philadelphia, Baltimore és a főváros, Washington között. Ez utóbbiak között az utazási idő – Musk szerint - legfeljebb 29 perc lesz a jövőben. 

A Marson szeretnék meghalni, és nem feltétlenül úgy, hogy lezuhanok"  – nyilatkozta korábban.

És hol van a vége a fejlesztéseknek? A bevallottan munkamániás Musk olcsó és megbízható űrhajók kifejlesztésén dolgozik, de emellett térhajtóművek kivitelezését is tervbe vette mint az űrutazás legújabb úttörő technikáját. De kolóniát is alapítana a Marson, ahova állítása szerint ő maga is szeretne eljutni. Valamint nemrég jelentették be a hírt, hogy Ausztrália déli részébe telepítik a világ legnagyobb lítium-ion technológiájú akkumulátorát, amelyet egy szélerőműparkból kapja a megújuló energiát, és így látja el árammal a térségben élőket.