Hogy mikor mi jár, nem automatikus, még a szimpla műszakpótlék esetében sem. Ez ugyanis akkor jár, ha az alkalmazott rendszeresen változó munkarendben dolgozik. Vagyis ha mindig ő van a boltban délután négy és este tíz között, akkor nincs pótlék, ellenben ha egyik nap így, a másik nap úgy van beosztva, akkor igen.
Ha a munkanapok legalább egyharmadában fennáll, hogy a munkavégzés kezdeti ideje eltérő, rendszeresen változónak kell tekinteni a munkarendet.
A műszakpótlék az este hat és reggel hat között végzett munkáért jár, ami azt jelenti, hogy ha a műszak négy órakor kezdődött, de a bolt tízkor bezár, akkor a 30 százalék pótlékot csak a ténylegesen ledolgozott időszakra kaphat a munkavállaló, vagyis hattól tízig.
Az éjszakai pótlék mértéke 15 százalék, ám ha az alkalmazott kap műszakpótlékot, akkor ugyanarra az időszakra éjszakai pótlék már nem jár.
Éjszakai műszak az este tíz és reggel hat közti időszak, s ebben a sávban legalább egy órát kell ledolgozni ahhoz, hogy járjon a pótlék.
Vasárnap 50 százalékos pótlék jár, kivéve, ha rendkívüli a munkavégzés, vagyis ha a vasárnapi műszakot a normál beosztáson felül kell elvégezni. Ez esetben a pótlék, ahogyan a munkaszüneti nap után, itt is száz százalékos.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a kötelező minimum előírások. A munkaadónak jogában áll ennél nagyobb mértékű pótlékot is kifizetni, ha kompenzálni kívánja, hogy a munkavállalója nem a családjával tölti a vasárnapot vagy augusztus 20-át.