Meglódul a kkv-k hitelezése

Budapest, 2011. december 22. A Szabadság tér a főváros V. kerületében. Jobbról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) épülete látható. MTI Fotó: Kallos Bea

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tenderén 228 milliárd forint értékben kötött ügyleteket a kereskedelmi bankokkal, amivel a bankok idei 170 milliárd forintnyi kkv-hitelezési vállalása 227 milliárd forintra emelkedett. Ezzel bankrendszeri szinten átlagosan 34 százalékkal emelkedett a bankok hitelezési vállalása, miközben a résztvevő kilenc bank közül három bank legalább duplájára emelte vállalását, közölte a jegybank.

A megemelt hitelezési vállalások biztosítják, hogy a kkv-hitelezés növekedése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5–10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.

A jegybank hitelezési feltételhez kötött kamatcsere-tenderén

a meghirdetett 300 milliárd forintra 227,79 milliárd forint értékben adtak be ajánlatot a bankok, így az MNB minden ajánlatot elfogadott.

A 2016-ban tartott tenderek és a mai tender eredményeképpen a bankok fennálló HIRS állománya 679 milliárd forintról 906 milliárd forintra nőtt. Ezzel a kereskedelmi bankok 2017. évi hitelezési vállalása a korábban vállalt 170 milliárd forintról 227 milliárd forintra emelkedett.

A hitelezési vállalások átlagos emelkedése bankrendszeri szinten 34, míg a résztvevő bankok körében 58 százalékos volt.

A tenderen részt vevő 9 bank közül 3 bank tett az eredeti vállalásának legalább 100 százalékos emelését jelentő új hitelezési vállalást. Ezek a dinamikus bankok nagyobb arányban részesültek a preferenciális betételhelyezési lehetőségből, mint a kisebb arányú többletvállalást tevő hitelintézetek. A preferenciális betét maximális bankrendszeri állománya 150 milliárd forinttal bővült.

Forrás: MTI/Kallos Bea

A Piaci Hitelprogram második szakaszát jelentő mai tenderen megemelt banki hitelezési vállalások biztosítják, hogy a mikro-, kis- és középvállalati szektorra vonatkozó hitelezés növekedése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek tartott 5–10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.