Ha megvan az ötlet, nézzük meg, megvalósítható-e. Fontos, hogy ne tippeljünk, és ne a vágyainkat írjuk le, hanem objektív adatok és mérések segítségével számítsuk ki, mire van lehetőségünk. Első körben piacfigyelést, piackutatást kell csinálnunk. Nem kell nagyon ördöngös dologra gondolni,
csak nézzük meg, a környékünkön hány hasonló cég működik, mint a mienk,
azoknál mekkora a forgalom, elfér-e még egy hasonló profilú üzlet! A negyedik pékséget vagy kisboltot talán felesleges megnyitni az utcában, ám egy vegyesbolt mellé jó ötlet lehet egy zöldséges üzletet tenni.
Annak is utána kell járni, hogy hol legyen a boltunk, üzlethelyiségünk. A központban nagyobb a forgalom, de ott a bérleti díjak is magasabbak. Félreeső helyen azonban nem akad bele senki a boltunkba. Ez sem gond feltétlenül, ha nem a „beeső" vendégekre, vevőkre számítunk. Például egy tapétabolt esetében valószínűleg sokkal kevesebb az impulzusvásárló, mint egy zöldségesnél, vagyis nem kell az utcáról becsábítani a vevők többségét.
A helyszín kiválasztásánál is nyomon kell követni a versenytársakat.
Ha a forgalmas buszmegálló mellett működik a konkurencia péksége, nem sok esélyünk lesz egy utcával beljebb üzemelő kenyérbolttal. Lehetőség szerint még a központban se nyissunk ott üzletet, ahol korábban sorra dőltek be a boltok! Ez elég árulkodó jele annak, hogy jónak tűnik, ám mégis rossz helyen van az üzlethelyiség.
Gondoljuk végig, miben tudunk mi mást nyújtani, mint a versenytársak. Egy sor lehetőség áll előttünk, hogy kitűnjünk, csak a megfelelő eszközöket kell jól használnunk. Működtethetünk webshopot, adhatunk tanácsokat, lehetnek plusz szolgáltatásaink, de lehetünk mi a legolcsóbbak vagy a legszélesebb választékot biztosítók. Egy a lényeg:
ezeknek a lehetőségeknek mindig pontosan utána kell számolni, mert nem biztos, hogy megvalósítható.
Jó dolog a webshop, de ehhez egyrészt biztosítani kell a megfelelő technikai hátteret, ami informatikai fejlesztést igényel. Emellett a csomagolás, szállítás is külön feladat, és sok esetben ezt a költséget nem lehet egy az egyben áthárítani a vevőre – egy kétezer forintos rendelésre nem számolhatunk fel ugyanekkora szállítási költséget, mert senki sem akar négyezer forintot fizetni egy feleannyit érő áruért.
Vagyis a szállítási költség egy részét nekünk kell lenyelni
– azt viszont ki kell számolni, milyen keretek között tudjuk ezt kitermelni.
Ha a legolcsóbbak szeretnénk lenni, akkor azzal kell számolni, hogy az árrésünk nagyon alacsony lesz, vagyis csak iszonyatos forgalom mellett maradhatunk a felszínen. A túl széles választék biztosítása azt a veszélyt hordozza, hogy rengeteg pénzünk ragad benn az eladhatatlan vagy nehezen eladható termékekben, ha pedig ezek romlandó áruk, akkor veszteségünk is keletkezik. A plusz szolgáltatások, tanácsadás pedig nagyon időigényes lehet, ami adott forgalom fölött már kivitelezhetetlen.
A piacfigyelés persze nemcsak a vállalkozás indításánál fontos. A piac változik, s ezt a versenytársaink és mi is érezzük, s a változásokra reagálnunk kell. Nemcsak a technológiai szektorokban kell a folyamatos frissítés, minden cég, minden tevékenység frissítendő bizonyos időközönként. Egy fodrász, kozmetikus új termékeket, új technikákat, alapanyagokat ismerhet meg, de követnie kell a divatot is, tudnia kell, mit szeretnek a vendégei. A pékségek, zöldségesek az egészségtudatos vásárlók új igényeire is kell hogy figyeljenek, egzotikus gyümölcsök, divatos magvak és alapanyagok beszerzésével.
Ha komolyabb fejlesztést, frissítést tervezünk, mindig módosítsuk az üzleti tervünket is ennek fényében.
A változás várható költségeit és plusz bevételét is becsüljük meg, és csak akkor hozzuk meg a döntést, ha a várható eredmény pozitív. Csak azért nem érdemes átalakítani az üzleti modellünket, mert a konkurencia így tett. Ám ha minden versenytárs fejlesztett, lépéshátrányba kerülünk, ha nem cselekszünk hasonlóan.