Századvég: A szolgáltatásokra kell összpontosítanunk

Továbbra is rendkívül ki van téve a külpiacok teljesítményének Magyarország, mivel a hazai GDP-ben az export aránya Kínához és az Egyesült Államokhoz képest is nagyobb – mondta György László közgazdász a Századvég Gazdaságkutató Exportösztönzés című konferenciáján. Szólt arról is, hogy az elmúlt években az EU-n kívülre irányuló magyar kivitel aránya nem csökkent.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a világgazdaság, mivel nem nemzetgazdaságok vállalatai, hanem globális értékláncok versenyeznek egymással – mondta György László. A Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza szerint Magyarország az 1990-es években egy olyan pozícióban volt, hogy az alacsony hozzáadott értékű exportot ösztönözte. Hazánkban nagyon nagy a GDP-ben az export aránya, még az Egyesült Államokhoz és Kínához képest is, így

jelentősen ki vagyunk téve a külpiacunk teljesítményének –

tette hozzá.

Hazánk külkereskedelmi mérlege 2010 után javult jelentősen – mondta a szakember, miközben a térségbeli államokban gyengébb mérlegek voltak. A szolgáltatások egyenlege az elmúlt 25 évben mindig pozitív tartományban volt, miközben a termékek külkereskedelmében a 2000-es években passzívum volt. Az unión kívülre irányuló magyar export az elmúlt években nem esett vissza, miközben a régiós országok lényegesen kisebb arányban kereskednek az unión kívüli országokkal – mondta György László.

Nagyvállalati dominancia

A Századvég Gazdaságkutató elemzője arról is beszélt, hogy a hazai export jelentős részét nagyvállalatok adják, miközben Németországban a kis-és középvállalatok. A visegrádi országokban is az export 73 százalékát adják a kis-és középvállalkozások – tette hozzá. Sajnos Magyarországon sokkal nagyobb arányban hagytuk el a korábbi piacainkat, mint a visegrádi országok.

Az elvesztett piacokat pedig sokkal nehezebb visszaszerezni, mint elhagyni őket –

mondta a szakember.

A magyar termékexport rendkívül koncentrált, mivel ezer cég adja annak több mint 90 százalékát. A szolgáltatások területén már nem ilyen elsöprő a nagyvállalatok aránya, mivel ezen a területen nagyjából az export egyharmadát adják a kis-és középvállalkozások – mondta György László. A szakember összegzésképpen közölte, hogy a szolgáltatásexportban könnyebb növelni a hazai hozzáadott értéket, mint a termékek esetében.

Külföldön terjeszkedik a Vízművek

A hagyomány és az innováció határozza meg a Fővárosi Vízművek történetét, és a jelenben is ehhez alkalmazkodik – mondta Bencze Tamás. A Fővárosi Vízművek nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója közölte, hogy 2012-ben került ismét állami tulajdonba a cég, majd ezt követően fordultak a nemzetközi piac felé. A cég bevételének a 25 százaléka származik exporttevékenységből – tette hozzá.

A nemzetközi piacra lépést azzal indokolta, hogy

a magyar kormány külpiaci stratégiájával összhangban kezdték kiépíteni a külföldi kapcsolataikat.

Jelentős igény mutatkozott a vízművek tapasztalataira, így többek között Vietnamban, Kuvaitban, Indonéziában, Oroszországban, Srí Lankán van jelen a cég – mondta Bencze Tamás. Ezeknek a külföldi projekteknek a lényege, hogy az adott államban jelentősen javítják az infrastruktúrát és a vízminőséget.