Brutális átrendeződés jön a világgazdaságban

--FILE--Female Chinese workers pack clothes to be exported to Japan at a garment factory in Nantong city, east China's Jiangsu province, 19 January 2017. China's nominal GDP growth is expected to accelerate in the first quarter of the year due to signs of improving economic activity and low bases, according to a Chinese investment bank. The nominal GDP growth, which is calculated without adjusting for inflation, will be 9.5 percent or even higher in the first quarter, said China International Capital Corp. Ltd. (CICC) in a research report. Official data put China's nominal GDP growth at 8 percent in 2016, while the real GDP growth with inflation taken out was 6.7 percent. The CICC attributed its upbeat projection to steady investment, increasing consumption and an expected recovery of exports at the beginning of 2017.

Már nem Kína, hanem India gazdasági fejlődése számít a leggyorsabbnak a világon, ez derül ki a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzéséből, amely szerint az olajtermelő országok is sokat veszítenek erejükből. Még a leggazdagabb olajállamokban is óriási a változás, és a nem olajból származó gazdasági növekedés válik erősebbé. A Szaharától délre eső afrikai országokban pedig húsz éve nem látott szintre zuhan a növekedés.

A világgazdaság óriási változások előtt áll, és több évtized óta először fordul elő, hogy Kínának át kell adnia a leggyorsabban növekvő gazdaság titulusát, olvasható ki a Nemzetközi Valutaalap most megjelent nemzetközi előrejelzéséből.

Kína trónfosztása az IMF szerint nem átmeneti: helyét idén és jövőre is India veszi át.

A két ázsiai nagyhatalom közötti versengésben Kína hátrányát jelenti a népesség öregedése, az állami segítséggel (is) felfuttatott építőipar fejlődésének lassulása, valamint a tőkekivonás.

Kínai ruhagyár Forrás: Imaginechina/Xu congjun - Imaginechina/Xu Congjun

Jövőre Kínának 6,2, Indiának pedig 7,2 százalékos GDP-bővülést jósol az IMF,

de ennél fontosabb, hogy a jövőben már ezzel a tendenciával lehet számolni. Mindkét ázsiai országot továbbra is jelentősen húzza a sokkal lassabb bővülést produkáló fejlett országok importigénye.

A globális előrejelzés másik fontos megállapítása, hogy

az olajexportőr államok előnye lassan eltűnik az olajimportáló országokhoz képest.

Olyannyira, hogy a két országcsoport növekedése közötti különbség több régióban is mindössze 0,2 százalékpontra süllyed.

Sőt a leggazdagabb arab olajállamok esetében az olajra épülő gazdasági bővülést megelőzi az olajszektoron kívüli gazdasági ágazatok fejlődési üteme. Az Arab-öböl olajban és gázban gazdag kisebb államai (Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emirátusok, Omán és Bahrein), valamint Szaúd-Arábia esetében az IMF szakértői erre az évre három százalék körüli növekedést becsülnek a nem olajhoz kötődő szektorok esetében,

míg az olajipar fejlődését csak 0,9 százalékosra teszik.

Ez a trend jövőre sem fordul meg, és az olajhoz kapcsolódó iparágakat továbbra is lenyomja a szolgáltatóipar.

Olajkút Kuvaitban Forrás: AFP/Yasser Al-Zayyat

Az IMF szerint az olaj 2013-as kimagasló ára középtávon biztosan nem tér vissza, ami alapvető gazdasági átrendeződést hoz a globális gazdaságban. Az orosz gazdaság például idén és jövőre is egy helyben toporog, a korábban megszokott négy-öt százalékos növekedés helyett mindössze egy százalék körüli előrelépéssel kell beérniük, de legalább biztosan vége a recessziónak.

Ehhez azonban olyan lépésekre volt szükség, amelyeknek köszönhetően

Oroszország ma már sokkal kisebb arányban függ a külföldi importtól, és a nemzeti mezőgazdaság jóval nagyobb szerepet kapott a hazai piacok ellátásában.

Az uniós büntetőintézkedések hatására a külkereskedelem arányai is drasztikusan megváltoztak: Oroszország a kínai és délkelet-ázsiai kapcsolatait megerősítette.

Az olajkitermelő államok visszaesése Afrikában a leglátványosabb, különösen a Szaharától délre eső államokban,

ahol a korábbi hat-tíz százalékos fejlődési ütem eltűnt, és húsz éve nem látott szintre zuhant vissza a növekedés.

Ebből a tendenciából néhány ország (például Kenya és Szenegál) látványosan kilóg, itt továbbra is fenntartható a hat százalék körüli bővülés, a többi országban azonban mindössze 1,4 százalékos fejlődésre látnak lehetőséget az IMF közgazdászai. Ennek legfőbb oka, hogy

ezekben az országokban (például Nigéria) a korábban bőséges olajbevételek ellenére nem sikerült kiépíteni az olajtól nem függő gazdasági szektorok alapjait,

így a gazdaság továbbra is egy lábon áll, és kiszolgáltatott a nyersanyagárak alakulásának.

Az afrikai államok többségében is eltűnt a gyors növekedés Forrás: AFP/Citizenside/Benjamin Pugh-Jones

A közel-keleti és észak-afrikai térségről szóló tanulmányban az IMF kiemeli, hogy nemcsak a nyersanyagárak tartós csökkenése okoz visszaesést, hanem

a helyi konfliktusok és a menekültek miatti óriási különkiadások is.

Itt első helyen szerepel Libanon, Irak és Jemen, amelyek egyrészt belső konfliktusoktól szenvednek, másrészt Libanonba rengetegen menekültek a szíriai háború elől.

Észak-Afrikában is jelentős a változás: egyrészt a térség legnagyobb hatalmának számító Egyiptom gazdasága továbbra sem talált magára, másrészt

az egész régiónak a fiatalok magas munkanélküliségi arányával kell megküzdenie.

A népességrobbanás mellett a központi kormányok meggyengülése okozza a legnagyobb problémát a gazdaságfejlesztésben, derül ki a tanulmányokból.

A kaukázusi és a közép-ázsiai régióra vonatkozó jelentés szintén alapvető átrendeződésekkel számol.

Az olajtermelő és olajimportáló országok közötti különbségek itt is elmosódnak, és a GDP-fejlődés között már csak fél százalék körüli eltérést becsülnek a Valutaalap előrejelzésében.

Az olajállamok esetében a szervezet szakértői a gazdaság további diverzifikálását, a munkahelyteremtést, illetve a versenyképesség fejlesztését tartják elsődleges feladatnak.