Magára talált az unió gazdasága

The European Central Bank's new chief Mario Draghi gestures during his first press conference at the ECB in Frankfurt/M., western Germany, on November 3, 2011. The European Central Bank's decision to cut its key interest rates in a surprise move was "unanimous", the 64-year-old Italian said. Draghi's first few days as ECB president have certainly been a baptism of fire. The 17-nation eurozone is back in deep crisis following the shock call by Greece for a national referendum on a debt rescue reached with huge difficulty only last week. Draghi took over at the helm of the ECB from Jean-Claude Trichet. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND (Photo credit should read DANIEL ROLAND/AFP/Getty Images)

Úgy tűnik, hogy az Európai Unió gazdaságának 2017-ig tartott, míg a nagy gazdasági világválság után stabilizálódott. Ez a vezetők kommunikációjából is leszűrhető, de kiderül abból is, ha a legfontosabb gazdasági mutatókat is megvizsgáljuk.

Az Európai Unió gazdasági helyzetét az elmúlt években inkább tekintették a közösség vezetői törékenynek, mint stabilnak. Napjainkra az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi szerint a közösség magához tért a válság okozta sokkból, és költségvetésileg

megbízható, kiszámítható és átlátható.

Draghi szerint a dolgok egyre jobban mennek, hiszen a mind a foglalkoztatottság, mind a termelékenység mutatói azt mutatják, hogy az Európai Unió helyzete stabilizálódott.

Mario Draghi Forrás: AFP/Daniel Roland

Mutatók, amik nyugalomra adnak okot

Az EU GDP-növekedésének üteme az elmúlt években inkább stagnált, mintsem gyorsult. A közgazdászok előrejelzése szerint a növekedés az

első negyedévben 0,5 százalék lehet a 28 tagországban és az eurózónában egyaránt.

Ez megfelel a 2013 második negyedévétől jellemző értékeknek, ebben az időszakban a közösségi GDP-növekedése 0,3 és 0,8 százalék között mozgott.

Bár a 0,5 százalékos bővülés nem számít magasnak, a több mint 3 éve tartó viszonylag egyenletes növekedés stabilitást mutat.

A válság előtti időszakhoz képest még van tér a növekedésre, 2008 előtt a GDP negyedéves bővülése a

0,5 és 1 százalékos sávban tartózkodott.

Az eurózóna, az Európai Unió és az Egyesült Államok negyedévenkénti GDP-növekedése 2005-től Forrás: Eurostat

Az Egyesült Királyság távozásával a négy legnagyobb gazdasággal rendelkező országban a növekedés változó mértékű.

Míg Spanyolországban 0,8 százalékos, addig Franciaország (0,3 százalék) és Olaszország (0,2 százalék) elmarad az átlagtól. Németországban az előrejelzések szerint az EU-s átlaggal megegyező, 0,5 százalékos bővülés várható.

A magyar GDP

A magyar GDP az elmúlt három évben az uniós átlag felett bővült. A legutóbbi, a 2016. utolsó negyedévére vonatkozó magyar GDP-növekedés 1,6 százalék volt, ami az elmúlt három és fél év leggyengébb mutatója volt. A 2017-es első negyedéves adatokra vonatkozó első becslést a Központi Statisztikai Hivatal május 16-án teszi közzé. A szakértők éves szinten 3-4 százalék, míg a kabinet 4-5 százalék közötti bővülést jósol.

Munkanélküliség

Az Unió egészét figyelembe véve jelentősen csökkent a munkanélküliség a gazdasági világválság óta. 2013 óta a javulás tartós,

2017. márciusában már csak 8 százalékos volt a munkanélküliség uniós szinten.

A munkanélküliség a 2008 és 2013 közötti időszakban folyamatosan emelkedett, de a mutatók 2016-ra visszatértek abba a 8-10 százalék közötti sávba, ahol a válság kirobbanása előtt voltak.

Az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok munkanélkülisége Forrás: Eurostat

Magyarországon is folyamatos a csökkenés, 2012. elején a munkanélküliség még 11,9 százalék volt, 2017. első negyedévében már

csak 4,5 százalékos volt.

Visszatérőben az infláció

2017. márciusában az uniós infláció mértéke

1,6 százalékos volt,

amely az elmúlt évek negatív, vagy 0 és 1 százalék közötti értékeihez viszonyítva magasnak számít.

Az uniós infláció 2011-től gyakorlatilag folyamatosan csökkent, ez a trend fordult meg 2016-ban. A válság előtti időszakban, 2-5 százalék között is volt a fogyasztói-árindex növekedése. Az EKB 2 százalékos,

míg az MNB 3 százalékos inflációs célt jelölt meg.

2017. márciusában a magyar infláció 2,7 százalékos volt.

Ipari termelés

Az ipari termelés növekedése nem mutat egységes ütemet az elmúlt években, de az kijelenthető, hogy van még hová fejlődni.

Az uniós ipari termelés növekedése 2014-ben 1,2 százalékos, 2015-ben 2,3 százalékos, míg tavaly 1,4 százalékos volt.

Az elmúlt 25 évben megfigyelhető egyfajta ciklikusság a termelésben, de ennek értéke jellemzően 0-5 százalék között mozog.

Ugyan 2006-ban 4,2 százalék, 2007-ben pedig 3,7 százalékos volt a bővülés, de ezt a szintet még nem sikerült meg közelíteni, viszont pozitív tartományban mozgás mindenképp optimizmusra adhat okot.

A magyar ipari termelés 2017. februárjában 2,7 százalékkal nőtt.