Megnéztük, hogyan készül a forint

Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank pénznyomdája kívülről csak egy a belváros ódon, elegáns épületei közül. Odabent kacskaringós folyosók labirintusa köti össze azt a többtucatnyi termet, amelyekben a magyar forint készül.

Pálfi Károly

Vágólapra másolva!

Magyar Nemzeti Bank pénznyomda Belváros

Egy kis irodában zajlik a tervezés. A falakat bélyegekkel, régi címletekkel és meg nem valósult bankjegyekkel (vagy, ahogy a kísérőnk mondta, elvetett variációkkal) kirakott tablók díszítik, az asztalokon gigantikus monitorok, nagy, nyomtatószerű eszközök, mikroszkópok állnak, a padlót linóleum fedi.

Mint a röntgen

Régen több volt itt a ceruza és a radír

– mondta Pálinkás György, a megújított bankjegyek tervezője. Ugyan még mindig rajzolgatnak papírra, de a tervezés oroszlánrésze a hatalmas táblagépen történik. Ha kész van a terv, akkor a végeredményt egy rézlemezre metszik rá.

Régen ezt is kézzel, illetve szerszámokkal vésték (hónapokig tartott)

ma viszont már direkt lézermetszést használnak.

A kész rézlemez csak a minta, magát a pénzt a róla másolt nikkellemezekkel nyomják egy másik helyiségben. Itt mintha olajszagot éreznénk, de a helybeliek kijavítanak, hogy ez egészséges gépillat. Szekrény méretű, nagy masina áll középen, nekünk elsőre a röngten jutott eszünkbe róla.

Rezgés nélkül

Ez a pneumatikus szekrény. Lézerrel vési a rézminta alapján a nikkelt. Körülötte fémcsövek és oszlopok. Mint kiderül, a masina nem a földön áll, hanem egy vázszerkezet tartja. Ennek az az oka, hogy

minimalizálni kell mindenfajta rezgést, ami a lézervágót érheti, mert mikrométer pontossággal kell, hogy dolgozzon.

A nikkel, amiből a pénznyomó lemez készül Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A nikkellemezeket a szomszéd helyiségben, egy nikkelező kádban állítják elő bonyolult kémiai folyamatokat alkalmazva.

Egészséges gépillat lengi be azt a termet is, ahol a hologramfóliát nyomják a leendő pénzre. A gépek zajosan dolgoznak, egy gőzmozdony zakatolására emlékeztet a hangjuk. Vaskos kötegek állnak a száj alatt, ahol a kész ívek kijönnek. Tőle nem messze rajzasztalnak látszó szerkezet áll. Itt ellenőrzik az íveket. Minden ötszázadikat. Egy átlátszó fóliára felvitt sablon alatt nézik meg, hogy minden a helyén van-e.

A pénz szaga

A következő teremben már inkább a tintaillat dominál. „A pénznek van szaga” – mondja a kísérőnk, és tényleg. Itt sincs csönd. Szinte minden sziszeg vagy kattog. Itt történik a pénznyomás úgymond lényegi része.

A nyomdagépeket úgy kell elképzelni, hogy a papírívek két nagy henger között futnak keresztül, a nikkelsablont az alsó hengerre tekerik rá.

A sablonokba belevágják a mintát, festéket öntenek a felületre, majd letörlik, így csak a vájatokban marad festék. Két masina van. Az egyik nyomtatja a pénz előlapját, a másik a hátlapját.

Sok szobán át vezet az út, amíg a papírból bankjegy lesz, de az első állomást csak ezek után tekintjük meg. A papírokra először ugyanis a rejtett, csak UV-fényben látható jeleket viszik fel. Az utazás vége felé azután szintén ide kell „betérniük” az íveknek, hogy a leendő bankjegyekre rányomhassák a sorszámokat is egy vákuumbélyegzőhöz hasonlatos szerkezettel.

A legzajosabb meglepő módon az ellenőrzés. Először egy külön géppel vágják egyes bankjegyekre a nagy íveket, majd a bankjegyeket egy lámpákkal és forgó mütyürökkel telerakott gép ellenőrzi, amelyik hihetetlen sebességgel perreg. A perregés azért van, mert a szenzorokkal és kamerákkal felszerelt gép másodpercenként 35(!!!) bankjegyet ellenőriz.

A gép persze külön szortírozza a jól sikerült bankjegyeket, a hibásakat, illetve azokat is, amelyeket valamiért nem tud egyik kategóriába se tenni. A rossz bankjegyek egy futószalagon két összetolt íróasztalhoz érkeznek, ahol négy munkaruhás asszonyság kötegeli össze őket, hogy aztán megsemmisítsék, azaz ledarálják az elrontott bankókat.

Kész a pénz

A jó bankjegyeket egy másik asztalnál kötegelik, zsugorfóliázzák, majd nagy fémdobozokba pakolják.

Az új kétezres és ötezres bankjegyek ugyanezt az utat járják be, mire megszületnek.

Egy utolsó ellenőrzés Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az új címletek szerda reggel kerültek hivatalosan forgalomba. Az előző garnitúrát július 31-ig lehet felhasználni, ezután az MNB bevonja, augusztus 1-jétől pedig már csak az új címletekkel lehet majd fizetni. A régi címletek persze ezután sem veszítik el az értéküket. A kereskedelmi bankok még 3 évig beváltják, vagy számlára teszik őket, a jegybank pedig 2037-ig teszi majd meg ugyanezt.