A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Hihetetlen sztorik, pórul járt bűnözők - A világ legbénább betörései
otthon
Vágólapra másolva!
A Generali reprezentatív kutatása, amit a 18-59 éves korosztály között végzett, többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49 százalék) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80 százaléka tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.
Vágólapra másolva!

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések" az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55 százalék) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54 százalékukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

Forrás: Generali

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39 százaléka vallotta, hogy volt már autóbalesete – 2017-ben ugyanez a szám már 45 százalék volt. Míg 2015 első felében 25 ezer, az idei év azonos időszakában mintegy 24 ezer kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé.

Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 olyan közúti baleset történt, amelyben megsérült valaki

és ez 2017 azonos időszakára vetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon, és a felméréssel összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30 százalék).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88 százaléka szokott zenét hallgatni, 85 százalék beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19 százalék). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12 százalék válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59 százalékra nőtt.

Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40 százaléka nem használ kihangosítót.

Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, az idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8 százalék szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

Forrás: Generali

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset.

A betörés után ugyanis az érintettek 79 százaléka tesz valamit azért, hogy ez ne történhessen meg mégegyszer.

Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54százalék), vagy ajtót (31 százalék) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22 százalék), illetve rácsot rakatnak fel (17 százalék), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

Illusztráció Forrás: Thinkstock

A magyarok kedvenc rejtekhelye általában valamilyen nehéz bútor mögött van (45 százalék), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20 százalékkal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16 százalék) és ruhakupac közé (9 százalék) is szívesen dugják el, amit féltenek.

A legféltettebb kincseink egyébként a készpénz (40 százalék), a laptop (20 százalék) és a mobil (12 százalék), a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39 százalék).

Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát:

a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában.

Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett

kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat.

Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.