MNB: a kkv-k termelékenységének növelése a cél

Magyarországon lezajlott a foglalkoztatási és növekedési fordulat, most a termelékenység növelését kell elérni, különösen a kis- és középvállalkozásoknál - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza pénteken Budapesten.

Palotai Dániel szerint már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, azonban szükség van a vállalkozások esetében

a munkára rakódó terhek további mérséklésére,

az állami bürokrácia csökkentésére, a bankrendszer hatékonyságának javítására, a bankok működési költségeinek visszafogására és a digitalizáció ösztönzésére.

Kifejtette: az MNB szakemberei a Versenyképességi jelentésben összesen 106 gazdasági jelzőszámot, szakszóval indikátort alkalmaztak, ezek 90 százaléka objektív mutató, míg a Világgazdasági Fórum saját jelentésében az ilyen mutatószámok aránya 26 százalékot ér el.

Rámutatott: Magyarországnak

nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie

a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. Jelezte: a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. Úgy vélte: emellett a közszférában is van munkaerő-tartalék, az online ügyintézésnek nagyobb teret lehetne adni, az online ügyintézés a bürökrácia csökkentését, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását is magával hozná.

Szólt arról is, hogy a

digitalizáció terén Magyarország elmaradt

az EU átlagától, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell.

Kitért arra: a demográfiai helyzetet tekintve a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalékos ráta lenne.

A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban

az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani.

Egyes felmérések alapján a magyar diákok, egyetemi hallgatók ugyan jól megtanulják a tananyagot, de nem tudják a megtanult ismereteket megfelelően alkalmazni.

Hozzáfűzte: a PISA-tesztek alapján pedig jelentős lemaradásban van a hazai oktatás, amely elsősorban a digitális hiányosságoknak, elmaradásnak tudható be. A piaci igények alapján a reál tantárgyak körét érdemes lenne bővíteni, amihez nélkülözhetetlen a középszintű és a felsőoktatás jelentős fejlesztése.

A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság

idegennyelv ismerete javulna.

A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.
Palotai Dániel szerint a prevenció erősítésével lehet javítani a lakosság életminőségét, de az egészségesen eltöltött évek számában már megfigyelhető a felzárkózás. A gyógyszerre költött összegek helyett a megelőzésre szánt nagyobb pénzek nemcsak megtakarítást, hanem az életminőség javulását is hoznák.

Az MNB ügyvezető igazgatója a hazai bankrendszerről elmondta: a banki hitelhez való hozzáférésen is javítani kellene, ezzel tovább lehetne növelni a gazdaság teljesítményét. A vállalkozások szerint bonyolult a hiteligénylés, illetve a bankok hiteltermékei is túl drágák - sorolta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, a nemteljesítő hitelek aránya javult, már 7 százalék közelébe csökkent.