Az egyenlőtlenség pusztítja a gazdasági növekedést

A jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódása világszerte negatív hatással van a tartós gazdasági növekedésre – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatásából. A jelenlegi egyenlőtlenségi szintek pedig már érzékelhetően visszafogják a világgazdaságot.

Olyan gyorsan nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek a világban és az Egyesült Államokban, hogy az már érzékelhetően negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedés tartósságára – foglalja össze a Business Insider az IMF kutatását.

Miközben az erős GDP-növekedés fontos egy gazdaság fejlődésekor, önmagában ez a tényező még nem mindig elegendő – jelzik a Valutaalap kutatói. Megállapítják, az egyenlőtlenség számos fejlett gazdaságban emelkedett, illetve továbbra is kitartóan nagyon magas sok fejlődő országban.

Pofon a növekedésnek

Ez a jelenség pedig nem véletlenül aggasztja több helyen is a döntéshozókat. A Valutaalap kutatása másokkal együtt világossá teszi, hogy a gazdasági inkluzió – hogy a növekedésből a lehető legszélesebb kör profitáljon – folyamatosan meglévő hiánya

nem csupán a társadalmi kohéziót rombolja, de magát a fenntartható gazdasági növekedést is aláássa.

Mindez arra vezethető vissza, hogy ha egy társadalomban széles rétegek nem tudnak profitálni a gazdasági növekedésből, akkor ez a folyamat több területen is megerősíti, illetve fokozza az egyenlőtlenséget. Ezek a csoportok ugyanis hátrányos helyzetbe kerülnek az oktatáshoz, a technológiához, az erőforrásokhoz, de még a társadalmi kapcsolatokhoz való hozzáférésben is. Ezek a tényezők pedig makrogazdasági szempontból mind fontosak lennének ahhoz, hogy a fenntartható növekedéshez megfelelő munkaerőpiac működjön egy gazdaságban.

Súlyos hatásai vannak az egyenlőtlenségnek Forrás: Getty Images

A Valutaalap friss kutatásában emellett megerősíti azon tanulmányok eredményeit, melyek az elmúlt időszakban arra jutottak, hogy

a legvagyonosabb 1 százalék az elmúlt években számos országban aránytalanul nagy mértékben profitált a gazdasági növekedésből.

Több G20 országban is az tapasztalható, hogy a felső 1 százalékhoz megy az összes jövedelem nagyjából 10 százaléka, de ez az arány az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában még ennél is magasabb – derül ki a Valutaalap még júliusban kiadott átfogó vizsgálatából.

Munka, szegénység, jövedelem

Ráadásul a leggazdagabbak aránytalan nyeresége a növekedésen még azon országokban is számottevő, amelyekben éppen a növekedés hatására a társadalom szélesebb rétege emelkedtek föl a szegénységből.

Ezzel párhuzamosan a kutatás rávilágított, több országban is igaz, hogy a vállalatok átlagosan nagyobb arányban részesülnek a megtermelt összjövedelemből, mint a dolgozók.

A munkából származó jövedelem arányának globális zsugorodása pedig egyértelműen magasabb jövedelmi egyenlőtlenséghez vezet

– mondják a Valutaalap szakemberei.

Amellett viszont hogy a munkából származó jövedelem arányának csökkenése növeli az egyenlőtlenséget mind a piaci, mind az elkölthető jövedelem szempontjából, ez a trend fordítva is megállja a helyét. Következésképpen, ha egy országban nő a munkából származó jövedelmek aránya, az kimutathatóan összekapcsolódik a jövedelmi egyenlőtlenség csökkenésével – írja a kutatás.