A kézi és az online számla is korrigálható, tehát nincs különösebb kockázata egyik típusnak sem. A kézi számlánál szóba jöhet az egész számla érvénytelenítése (egy határozott vonallal áthúzzuk, és ráírjuk: sztornó), ez esetben egy új számlát kell kiállítani immár a helyes adatokkal. Ha a hiba könnyen korrigálható, akkor ezt a már meglévő számlán is el lehet végezni.
Ez esetben a hibás részt át kell húzni és fölé, mellé kell írni a korrigált összeget, dátumot, szöveget.
Fontos, hogy a korrekció után a régi, áthúzott rész is olvasható legyen, az adóhatóság ugyanis adott esetben rákérdezhet a hiba okára, s a revíziónak látnia kell, mi miért történt.
Az e-számla esetében a korrekciót online kell elvégezni. A számla törlése után új számlát kell kiállítani.
Az nem minősül javításnak, ha a kinyomtatott e-számlán írjuk át a hibát, a kinyomtatott számla ugyanis csak tájékoztató jellegű, nem minősül hivatalos dokumentumnak.
Szóba jöhet még az a korrekció is, amikor egy külön okiratot készít a számla kiállítója, amelyben rögzíti, hogy milyen sorszámú és adattartalmú számlát kíván korrigálni. És persze rögzíti a hibát is. Ezt az okiratot bármilyen típusú számla esetében el lehet készíteni.
Fontos, hogy ha a hibás számlát nem javítja ki az eladó, akkor a hibás összeg nem jogosít áfalevonásra.
Ez azt jelenti, hogy ha a hiba dacára megmarad a rossz összeg a számlán, akkor nemcsak a helyes és a hibás összeg közti különbség minősül majd jogtalan visszaigénylésnek, hanem a teljes összeg. Márpedig ha ez egy több millió forintos tétel, akkor az már komoly kiesést jelent, ráadásul a bírságtétel sem filléres.