A fellebbezésről lemondás a bírság felét is megérheti a NAV-nak

Minden fontos dokumentumot érdemes bemutatni az eljárás első szakaszában

Az adóeljárások minél gyorsabb lefolytatásának szervezeti érdeke állhat az új eljárási törvénytervezet mögött – ezt jelzi a Crowe FST nemzetközi könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó szolgáltatójának magyarországi leányvállalata. A törvénytervezet jelentős változásokat hordoz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest: akár a bírság felét is megúszhatják a cégek, ha nem ellenkeznek a NAV-val.

Az már most is látszik a napvilágra került törvénytervezetből, hogy 2018-tól legalább két lényeges változás jelentkezne egyes adóigazgatási eljárások lefolytatásában, ha a jogszabályt ebben a formájában fogadják el. A tervezetet kommentáló szakértők szerint, azt elsősorban az motiválta, hogy jelentősen csökkenjen az elhúzódó ügyek száma, valamint az, hogy a cégek akkor is fogadják el a hatóság utólagos adómegállapítását, ha egyébként nem értenek egyet az indoklásban foglaltakkal.

Hiába van új bizonyíték, a fellebbezésben helye nincs

Az egyik lényeges változás, hogy míg a jelenlegi szabályozás szerint az adózó indította fellebbezésben hivatkozhat új tényekre vagy bizonyítékokra, az új szabály szerint ebben a szakaszban már nem állíthat olyat vagy hivatkozhat olyan tényre, melyről már az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt.

Ha ilyet tesz, azt az adóhatoság egyszerűen figyelmen kívül hagyhatja.

Ez azt is jelenti, hogy 2018-tól az adózó súlyosabb következményekkel kell, hogy számoljon, ha nem mutat be időben például egy fontos dokumentumot. Amellett, hogy mindez várhatóan az eljárások időtartamának rövidüléséhez vezet, az adózó többé nem reménykedhet abban, hogy a második fordulóban majd fordítani tud, bebizonyítva vélt igazát.

Minden fontos dokumentumot érdemes bemutatni az eljárás első szakaszában Forrás: Pixabay

Rábólintásnál feleződik a büntetés

A másodfokú eljárásban, új bizonyítékok és tényekre való hivatkozás híján, vélhetően jóval kevesebb esélye lesz az adósnak számára kedvező döntést elérnie. Érezhetően a fellebbezési kedvet akarja csökkenteni az a szabály is, melynek értelmében, ha az adózó nem él ezzel a jogával és határidőre befizeti az előírt adókülönbözetet, úgy

mentesül a kiszabott bírság 50 százalékénak megfizetése alól.

Ez a két körülmény együttesen abba az irányba terelheti az adózókat, hogy nyugodjanak bele az elsőfokú ítéletbe, még ha azt nem is érzik megalapozottnak vagy túlzónak tartják. A másodfokú eljárásban ugyanis nem áll új eszköz a rendelkezésükre ahhoz, hogy a maguk igazát bizonyítsák, és kedvezőtlen ítélet esetén még a bírság eredetileg kiszabott összegét is meg kell fizetniük.