Utólag is odacsaphat a GVH
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Visszavonhatja a megadott fúziós engedélyt, és az éves árbevétel egy százalékának megfelelő bírságot is kiszabhat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ez akkor történik, ha az érintett felek megtévesztő vagy hiányos dokumentációt nyújtanak be a hivatal részére a fúziós bejelentésnél - figyelmeztet az EY jogi csapata.
Az utóbbi félév tapasztalatai alapján mind a magyarországi, mind az európai hatóságok szigorúbban ellenőrzik az engedélyköteles vállalati fúziók kapcsán benyújtott dokumentáció pontosságát, teljességét és egységességét, ha több államban történt a bejelentés - akár az engedélyek kiadása és a fúzió végrehajtása után is.
A megváltozott joggyakorlatot jól mutatja, hogy amíg 2016-ban a GVH a mintegy 60 engedélyköteles vállalati összefonódás közül egyetlen esetben sem szankcionált, addig idén már két jelentősebb ügyben, összesen 82 millió forint eljárási bírságot szabott ki.
Ennek oka mindkét esetben - az FHB csoporthoz tartozó Diófa Alapkezelőnek az Euro-Mall feletti irányításszerzése, valamint az Infineon csoportnak az amerikai Cree Wolfspeed üzletágának felvásárlása esetében is - az engedély megadása szempontjából lényeges tények félrevezető közlése volt.
Füredi Orsolya, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője szerint a versenyfelügyeleti eljárásokban szolgáltatott adatok pontosságának és teljességének jelentősége egyre inkább felértékelődik. „A hazai piacon jellemzően éves szinten 60-65 olyan vállalati összefonódás van, amelyhez szükséges a GVH engedélye, illetve be kell jelenteni azt a GVH-hoz.
Ilyenkor a hivatalnak mindössze nyolc nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a tranzakció jóváhagyásáról vagy az eljárásindításról. A GVH és az Európai Bizottság ugyanakkor később, utólagosan is vizsgálhatja, hogy a bejelentéshez beadott dokumentáció pontos és hiánytalan volt-e.
Félrevezető adatszolgáltatás miatt a vállalkozás előző évi nettó árbevételének egy százalékát elérő eljárási bírság kiszabására is jogosultak a versenyhatóságok.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a következő időszakban egyre inkább felértékelődhet a versenyjogra specializálódott szakemberek tudása, akiket érdemes már a tranzakciós folyamat elején bevonni.
A magyar hatóságokhoz hasonlóan az Európai Bizottság is szigorúbban vizsgálja a vállalati összefonódásokat. A közelmúltban három, már engedélyezett vállalati összefonódás kapcsán indított utólagos vizsgálatot az eljárásban a felek által benyújtott információk megfelelőségével kapcsolatban.
A három eljárásban közös vonás, hogy a felek megtévesztő módon szolgáltattak információkat az összefonódásokat engedélyező Európai Bizottság részére.
A legjelentősebb, 110 millió eurós eljárási bírságot a Bizottság 2017 májusában szabta ki a 2014 októberében engedélyezett Facebook/Whatsapp összefonódás kapcsán.
A Bizottság az utólag indított eljárásban megállapította, hogy a vállalat a felvásárlás bejelentése során megtévesztő módon szolgáltatott információt arról, hogy a Facebook profilokat össze lehet-e kapcsolni a Whatsapp felhasználók telefonszámaival. További két ügyben, a Merck csoport Sigma-Aldrich és a GE LM Wind feletti irányításszerzése kapcsán is előzetes állásfoglalást adtak ki a bírság kiszabásáról.
Az EY tapasztalatai szerint a versenyhatóságok a fúziós bejelentések vizsgálatánál folyamatosan erősítik együttműködésüket, ezért nélkülözhetetlen, hogy a benyújtott dokumentáció pontos, teljes és – több tagállamot érintő tranzakciók esetén - konzisztens legyen, különben, amint azt a hazai és nemzetközi példák is igazolják, a jelentős bírság mellett, akár a tranzakciós engedélyt is kockáztatják.