Néhány évtizede még hatalmas gárda felelt a vállalatoknál a könyvelés, bérszámfejtés elvégzéséért, mert a feladatok jelentős részét manuálisan, papír alapon kellett elvégezni. Ha egy társaságnak 500 alkalmazottja volt, akkor havonta 500-szor kellett a bérszámfejtést, bevallást, jelentést, adatszolgáltatást elkészíteni.
Később egyre több feladatot sikerült gépesíteni, így a monoton munka jó része megspórolható volt. A valódi áttörést a számlázóprogramok és az elektronikus számlák megjelenése és térnyerése hozta el. Öt évvel ezelőtt még inkább a nagyvállalatok számára volt kihívás az e-számlázás, ma már azonban akár egy egyéni vállalkozó is könnyedén kiállíthat vagy befogadhat e-számlát.
Mindez azt jelenti, hogy a könyvelés egyre kevésbé jelenti a manuális adatkezelést.
A jövőben is arra lehet számítani, hogy egyre több vállalkozás tér át az elektornikus megoldásokra, vagyis a könyvelői munka mechanikus része egyre kisebb területen marad fenn. Ez azt is jelenti, hogy ezt a szolgáltatást sokkal kevesebb cég, jellemzően a legkisebbek fogják csak igénybe venni.
Ez minden bizonnyal azzal jár, hogy sok könyvelő kénytelen lesz letenni a lantot, vagy váltásra kényszerül. Mert bár a mechanikus feladatokat elvégzi majd a gép, így tucatnyi alkalmazottat is ki tud váltani a program, ám azt valakinek mégis felügyelnie kell majd. Ez azonban azt jelenti, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest sokkal kevesebb könyvelőre lesz szükség, s aki marad, annak szélesebb körű szolgáltatást kell nyújtania.
Sokkal inkább egyfajta tanácsadói, komplex szolgáltatói feladata lesz a jövő könyvelőinek , aki követi a jogszabályi változásokat, s azokra proaktív módon igyekszik reagálni.
Persze minél nagyobb egy cég, annál inkább szükség lesz speciális tudásra, legyen szó akár export-import ügyletekről, akár felvásárlásokról vagy szállítmányozásról.