Az Európai Unió gazdasági helyzetét az elmúlt években inkább tekintették a közösség vezetői törékenynek, mint stabilnak. Napjainkra az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi szerint a közösség magához tért a válság okozta sokkból, és költségvetésileg
megbízható, kiszámítható és átlátható.
Draghi szerint a dolgok egyre jobban mennek, hiszen a mind a foglalkoztatottság, mind a termelékenység mutatói azt mutatják, hogy az Európai Unió helyzete stabilizálódott.
Az EU GDP-növekedésének üteme az elmúlt években inkább stagnált, mintsem gyorsult. A közgazdászok előrejelzése szerint a növekedés az
első negyedévben 0,5 százalék lehet a 28 tagországban és az eurózónában egyaránt.
Ez megfelel a 2013 második negyedévétől jellemző értékeknek, ebben az időszakban a közösségi GDP-növekedése 0,3 és 0,8 százalék között mozgott.
Bár a 0,5 százalékos bővülés nem számít magasnak, a több mint 3 éve tartó viszonylag egyenletes növekedés stabilitást mutat.
A válság előtti időszakhoz képest még van tér a növekedésre, 2008 előtt a GDP negyedéves bővülése a
0,5 és 1 százalékos sávban tartózkodott.
Az Egyesült Királyság távozásával a négy legnagyobb gazdasággal rendelkező országban a növekedés változó mértékű.
Míg Spanyolországban 0,8 százalékos, addig Franciaország (0,3 százalék) és Olaszország (0,2 százalék) elmarad az átlagtól. Németországban az előrejelzések szerint az EU-s átlaggal megegyező, 0,5 százalékos bővülés várható.
A magyar GDP
A magyar GDP az elmúlt három évben az uniós átlag felett bővült. A legutóbbi, a 2016. utolsó negyedévére vonatkozó magyar GDP-növekedés 1,6 százalék volt, ami az elmúlt három és fél év leggyengébb mutatója volt. A 2017-es első negyedéves adatokra vonatkozó első becslést a Központi Statisztikai Hivatal május 16-án teszi közzé. A szakértők éves szinten 3-4 százalék, míg a kabinet 4-5 százalék közötti bővülést jósol.Az Unió egészét figyelembe véve jelentősen csökkent a munkanélküliség a gazdasági világválság óta. 2013 óta a javulás tartós,
2017. márciusában már csak 8 százalékos volt a munkanélküliség uniós szinten.
A munkanélküliség a 2008 és 2013 közötti időszakban folyamatosan emelkedett, de a mutatók 2016-ra visszatértek abba a 8-10 százalék közötti sávba, ahol a válság kirobbanása előtt voltak.
Magyarországon is folyamatos a csökkenés, 2012. elején a munkanélküliség még 11,9 százalék volt, 2017. első negyedévében már
csak 4,5 százalékos volt.
2017. márciusában az uniós infláció mértéke
1,6 százalékos volt,
amely az elmúlt évek negatív, vagy 0 és 1 százalék közötti értékeihez viszonyítva magasnak számít.
Az uniós infláció 2011-től gyakorlatilag folyamatosan csökkent, ez a trend fordult meg 2016-ban. A válság előtti időszakban, 2-5 százalék között is volt a fogyasztói-árindex növekedése. Az EKB 2 százalékos,
míg az MNB 3 százalékos inflációs célt jelölt meg.
2017. márciusában a magyar infláció 2,7 százalékos volt.
Az ipari termelés növekedése nem mutat egységes ütemet az elmúlt években, de az kijelenthető, hogy van még hová fejlődni.
Az uniós ipari termelés növekedése 2014-ben 1,2 százalékos, 2015-ben 2,3 százalékos, míg tavaly 1,4 százalékos volt.
Az elmúlt 25 évben megfigyelhető egyfajta ciklikusság a termelésben, de ennek értéke jellemzően 0-5 százalék között mozog.
Ugyan 2006-ban 4,2 százalék, 2007-ben pedig 3,7 százalékos volt a bővülés, de ezt a szintet még nem sikerült meg közelíteni, viszont pozitív tartományban mozgás mindenképp optimizmusra adhat okot.
A magyar ipari termelés 2017. februárjában 2,7 százalékkal nőtt.