Nagyon másképp dolgozik az X, Y és Z generáció

A X és a Z generáció nagyon jó a multitaskingban, tehát egyszerre több mindenre tudnak figyelni, viszont pocsék az időgazdálkodásuk.

Legtöbbször együtt szokás emlegetni az Y és a Z generációkat, bár sokszor különbözik a munkamoráljuk, azonban mindkét generációra jellemző, hogy egyszerre több dologgal képesek párhuzamosan foglalkozni (multitasking). Az X generációhoz viszonyítva gyorsabban reagálnak, és képesek könnyedén egyik feladatból a másikba átállni, ami persze személyes attitűd kérdése is, viszont megtanulható.

Az Y és Z generáció tagjai sokkal gyorsabban reagálnak, könnyebben átállnak egyik feladatból a másikba Forrás: Thinkstock

Mindezek jól követhetők a világon egyedülálló MOTIMENT módszertannal, ami hasznos és pontos „tanácsokkal”, mérésekkel segíti a döntéshozókat akár még az okostelefonok okos munkahelyi használatában vagy a munkaerőhiány leküzdésében is.

Nagy arányban látni egy-egy mérés során, hogy hullámzik a teljesítmény a különféle impulzusok mentén.

A munkahelyi mobiltelefon használatának tiltása helyett szembesítsük őket a fáradási görbéikkel

– különös figyelemmel a hibás időgazdálkodásra visszavezethető okozókra –, így könnyebben megtaníthatók, hogyan menedzseljék jól az idejüket.

Miután az Y és Z generációnak a kezdetektől rendelkezésére áll az informatika, készségszinten megtanulták a különböző eszközöket használni. Rendkívül gyors lett számukra az információ-hozzáférés, ezért a mélyebb információ nem érdekes nekik, ellentétben az X generációval, akik viszont nehezebben engedik el a berögzült szokásokat.

Az Y és Z generációk által rutinszerűen alkalmazott fogások, amelyek megtanulhatók:

• 10 ujjas vakon gépelés
• a chatalkalmazások részévé váltak a napi munkavégzési rutinnak
• mozaikszavak és rövidítések használata munkahelyi környezetben is (hasonlóan, mint a magánéletben például a Facebook használata során)
• digitális bennszülöttek, nem ragaszkodnak a papírhasználathoz, alig használnak nyomtatót
• gyorsabb az információáramlás, köszönhetően a különböző okostelefon-applikációknak
• gyorsabban elsajátítanak számítógépes ismereteket – ezért lerövidül az új munkába álló betanulási ideje

A fiatalabb generációknál jobban összemosódik a munka és a magánélet, ezek a fiatalok általában már a munkahelyen keresnek és találnak barátokat, közös programokat szerveznek és együtt járnak szórakozni. Nem jellemző rájuk a tipikus 8-tól 5-ig munkarend, így sokszor előfordul, hogy a leghatékonyabb időszak nem ebbe az idősávba esik, ami mérésekkel jól kimutatható.

Az X generáció pozitív jellemzői a munkafolyamatokban:

• nagyobb a munkafegyelmük, és türelmesebbek
• tapasztalatukból adódóan megfontoltabbak (bár ezáltal akár lassabbak) a döntéshozatalban
• nem a leggyorsabb, hanem a legjobb megoldásra törekednek
• jobban terveznek, alaposabbak, kevesebb hibával dolgoznak
• jobban tudják a cég érdekeit képviselni (bár ez nagyon személyfüggő), mert lojálisabbak egy munkahelyhez, náluk jellemzőbb a tulajdonosi szemlélet
• gyorsabban átlátják az összefüggéseket és az esetleges mögöttes adatokat
• hatékonyabb az időgazdálkodásuk, mert jobban ki tudnak zárni külső tényezőket
• hatékony kommunikáció - lehet, hogy nem chatelnek olyan gyorsan, de telefonon hamarabb elintéznek dolgokat
• jobban kizárják a külső, zavaró tényezőket

Mire figyeljen a munkaadó?

Egy banki adatfeldolgozás területen alapvető elvárás a monotonitás eltűrése, mégis egyre nagyobb az igény a „multifunkcionális" munkatársakra. Időveszteségeket okoz, ha például valakit a sorozatosan érkező érdeklődő telefonok vagy folyton bevillanó e-mailek megzavarnak az épp zajló munkafázisában.

Éppen ezért kiemelten fontos, hogy folyamatmérés segítségével megállapítsák elsősorban azt, hogy kinél melyik munkafolyamat mennyi időt vesz igénybe, ehhez a munkatárs attitűdjét is tanácsos figyelembe venni.

Szerencsére a vezetők részéről egyre gyakrabban tapasztalható, hogy rájöttek, az egyén előtérbe kerülésével hatékonyabbá tehető minden munkafolyamat, fontos a figyelem és a kommunikáció.

Nem érdemes túlóráztatni a fáradt dolgozót,

hanem a munkafolyamatokat kell optimalizálni, a munkakör betöltéséhez szükséges időt kell harmonizálni a dolgozó személyiségével.

Az adott feladatra kijelölt munkatársak különböző folyamatok közötti rotálásával változatosság vihető a munkába. A MOTIMENT mérésével kimutatható az is, hogy

melyik munkavállalónak mi fekszik jobban, ki tud például ebéd után is ugyanolyan ritmussal dolgozni,

ki az, akinél a legkisebb a helyzetbeilleszkedési veszteség.

Az elmélyülést igénylő munkákat lehetőleg ne közvetlenül ebéd előttre vagy utánra időzítsük. A közel 3700 főt vizsgáló mérések eredménye alapján elmondható, hogy látványosan csökken a dolgozók aktivitása ebéd előtt, mert ilyenkor sokan már az ebédre gondolnak az éhség miatt, utána pedig jóllakottan egy ideig még kevésbé képesek odafigyelni.