Újabb hitellufi durranhat ki az Egyesült Államokban

49273328 - diversity teamwork brainstorming meeting university concept

A jelzáloghitel-válságra emlékeztető lufi kezd kibontakozni az Egyesült Államokban. A diákhitelek irreális mértékben emelkednek, a rendszer néhol átláthatatlan, és a hallgatók jó része soha nem tudja majd visszafizetni a tartozását, és így még diplomája sem lesz. 

Az adósság gyors felfutása a legerősebb mutatója annak, ha gond van a piacon: az elmúlt tíz évben a diákok által felvett hitelek 170 százalékkal nőttek az Egyesült Államokban, elérve az 1400 milliárd dollárt – ez több, mint az autóhitelek vagy a hitelkártya-tartozások állománya.

Ahogyan a Consumer Financial Protection Bureau (az amerikai pénzügyi felügyelet) szakértője rámutatott, 2008 után lényegében az USA lecserélte a háztartási hitelbuborékot a diákhitel-buborékra. Nem meglepő, hogy a diákhitelek és a bedőlések szintje szembemegy a gazdasági működéssel – mondta a NY Fed elnöke, Bill Dudley.

Amerikában 44 millió embernek van diákhitele. Közülük nyolcmillióan késedelembe estek a törlesztéssel, és ez a ráta magasabb, mint a válság előtti időszakban volt

– ellentétben a bedőlt jelzáloghitelek, hitelkártya-tartozások vagy autóhitelek hasonló adatával. A felsőfokú tanulmányok költségeinek csökkenése nem segített lejjebb nyomni ezt a számot, hiszen amíg az infláció 2,7 százalék volt 2016-ban, addig a tandíjak és egyéb költségek 9 százalékkal emelkedtek egy négyéves állami képzésben, és 13 százalékkal a magánegyetemeken.

Egyikük jó eséllyel bajba juthat Forrás: 123rf

Az iskolák több adminisztrátort vettek fel (akik építik a brandet, és gazdag adományozókat toboroznak), és drága egységeket építettek, hogy rávegyék a gazdag fiatalokat, legyenek költségtérítéses diákok.

De nem ez az egyetlen, ami értelmetlen hitelfelvételre sarkallja a diákokat, hanem a magasabb tandíj is.

Az átlagos hitel, amely a diplomásokat terheli, 70 százalékkal emelkedett az elmúlt tíz évben, elérve a 34 ezer dollárt.

Épp most vettünk részt az egyetemi előkészítőn a lányom egyetemén, ahol elmondták, 72 ezer dollár az éves fizetendő díj az Ivy League és szabad bölcsészet szakon – példálózott Dudley, hozzátéve: szerencsés vagyok, hogy megússzuk ennyivel.

Egyértelmű, hogy az oktatási intézmények nagyobb kiadásra igyekeznek rávenni az embereket. A diákhitel emelkedésével azonban minden más leértékelődik, kezdve az első otthon megszerzésével, a magasabb bérleti díjakon az olcsóbb fehéráru vásárlásán át minden dolog, ami kell az otthon berendezéséhez. Milliók számára kényszerű választás, hogy inkább bérel egy ingatlant, ahelyett, hogy vásárolna.

Forrás: 123rf

De még több aggodalomra ad okot a kapcsolat a magas diákhitel és az egészségügyi problémák, például a depresszió, illetve a házastársi viszályok között. Mindezt csak tetézi a tény, hogy a hatalmas adósság sok esetben nem eredményez tudományos fokozatot, mert többen kihullanak az iskolából a stressz miatt. Amit a tanulás, a munka és a brutális adósság visszafizetésének terhe okoz.

Ez azt jelenti, hogy sokaknak soha nem lesz elég pénzük arra, hogy lediplomázzanak – csak egy lavina képződik, visszavetve az ország legsebezhetőbb rétegének mobilitási esélyeit.

Az extrém politikának is van szerepe, hogy a rendszer ide jutott. Az Egyesült Államokban ma 2000 dollárt adnak diákonként a felsőoktatás finanszírozására az egyes államok, ami kevesebb, mint 2008-ban – 30 éve a legalacsonyabb érték. A hitelválság ráadásul lenullázta a szülők lehetőségét, hogy saját tartalékból fizessék a gyerekeik taníttatását. A terhek nagy része a diákok vállára került, ráadásul akkor, amikor a fiatalok munkanélküliségi rátája minden szintet meghaladva növekszik.

Ez nem csak amerikai tendencia

Ez a trend nem korlátozódik csak az USA-ra természetesen. Az Egyesült Királyságban például az ingyenes posztgraduális képzés már a múlté. A kormányok egyre több és több felelősséget raknak a középosztálybeli emberek nyakára – oktatás, egészségügy és nyugdíj területén. Mi a gond? Elsőként közelebbről kell megnézni a magánegyetemeket, ahol a bedőlt hitelek több mint kétszeresét teszik ki az állami egyetemek átlagához képest.

Forrás: MTI/Beliczay László

Előbbi intézmények kapnak szövetségi támogatást, de jellemzően ennek töredékét költik oktatásra az Egyesült Államokban, majd 50 százalék elmegy az új diákok megszerzését célzó marketingre. Az átláthatóság is kulcs – a diákhitel piaca ugyanis meglehetősen átláthatatlan. Egy új amerikai képzésen csak a diákok negyede kap az első évre tíz százalék alatti kamatot. A hitelszerződésekből kiderül, hogy a hiteltanácsadásért az egyetemnek kell fizetniük.

A jelzáloghitel-válságra kísértetiesen emlékeztető, hogy az adósság már kifolyt a magánszektorból az állami szektorba. 2007 előtt a legtöbb diákhitelt bankok vagy más piaci befektetők írták alá. Ma az új hitelek 90 százalékát az oktatási minisztériummal kötik. A kockázat államosítása vezetett ahhoz, hogy a hitelek megduplázódtak – véli a felügyelet.

Pedig azt fontolgatták, hogy ingyenesek legyenek az egyetemek, ahogyan azt Bernie Sanders mondta. Dudley ezt okafogyott vitának tartja.