Csúcsformában a bevásárlóturizmus

Kielégítő mézeskalácsválaszték a bécsi karácsonyi vásáron

Fél országnyi ember vásárolt a határon túli boltokban tavaly, és több mint 100 milliárdot költöttek ott el.

Ma már a fotel kényelméből a világ szinte bármely pontján kínált portékából lehet vásárolni a weben keresztül, karácsony táján ez is rásegített a posta csúcsra pörgetéséhez, de hát úgy látszik, ez kevés. A vadászat élménye nem hagyja nyugodni a vásárlót, aki az év bármely szakában sem rest felkerekedni azzal a céllal, hogy az országhatárt átlépve vásároljon - írja a blokkk.com.

Bevásárlóturizmus persze mindig is létezett, amióta határok választják el a piacokat. A vásárló nézi azt, hogy a kedvenc otthoni boltjában mi nincs, ha pedig van is, máshol mennyibe kerül.

Hiánycikkekről nem lehet sokat beszélni itthon, hiszen a hazai áruválaszték összességében igazán bőséges.

A külhoni boltok áraiban lehet mazsolázni, bár a gyengébb forintárfolyam, amikor a külföldi valuta drágább a magyar vásárló számára, azért fékezheti a bevásárlókedvet. Természetesen az utazási költséggel is számolni kell, de hát mostanság olcsóbb a benzin (bár azért araszolgat felfelé az ár), így ha már vásárolni megy a család külhonba, érdemes sokat shoppingolni, hogy a benzinpénz is megtérüljön.

2016-ban csúcsra járt a magyarok bevásárlóturizmusa

A magyar shoppingturisták döntő részben egy napra kerekednek fel a határon túlra vásárolgatni, ez adja a bevásárlóturizmus zömét, ami érthető is a háziasszonyok részéről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években hullámzott a költekezési kedv, nem is kicsit, általában 60-80 milliárd forint között mozgott az értéke.

A bécsi karácsonyi vásár Forrás: AFP/Joe Klamar

2016 éles fordulatot hozott a magyar családok bevásárlóturizmusában, hiszen mind a korábbi, 2011 évi 80 milliárd körüli csúcsot, mind az előző, 2015 évi, a 70 milliárdot közelítő szintet is jelentős mértékben túllépte a külhoni shoppingolás.

A százmilliárdos bevásárlóturizmus másfélszerese az előző évinek.

Ráadásul sokszor utaztak ki a magyarok vásárolni, hiszen a kiutazások száma félországnyi népességet is jelentene, ha mindenki csak egy alkalommal kerekedne fel.

Sok mozgatórugója van a bevásárlóturizmusnak, de az év vége, a karácsonyi időszak az elmúlt évek többségében a legerősebb a költekezés nagyságát nézve. Legkevesebbet az év elején költenek a magyarok külföldön, ami érthető is, de a jó idő beköszöntével már a tavaszi hónapokban feljebb szökik a vásárlási láz.

Sógoréknál szeret a legjobban vásárolgatni a magyar

2016-ban a magyar bevásárlóturisták 41 milliárd forintot költöttek el a szomszédos Ausztriában. A shoppingolásban nagy nyelvi nehézségeik nem lehettek, hiszen az osztrák boltok tele vannak magyar eladókkal. A korábbi években 30 milliárd alatt maradt a költekezés ebben a viszonylatban, 2016-ban viszont harmadával megugrott.

Meglepetésre a második legkeresettebb külhoni célország Szerbia lett,

ahol 14 milliárdért vásároltak a magyarok, ami nagy ugrás a korábbi évek néhány milliárdjához képest. A szlovák boltok is az élbolyba tartoznak, ott 12 milliárdért vásároltak a magyarok. Ukrajna és Románia már leszakadt némileg, az ottani 5-6 milliárdos költekezéssel a képzeletbeli dobogósoktól

Természetesen külföldiek is jönnek Magyarországra bevásárolni.

2016-ban a Magyarországra vásárlási céllal érkezett turisták utazásainak a száma 10 millió körül mozgott, bevásárlásaik értéke pedig túllépte a 160 milliárd forintot.

Hát igen, a magyar boltosok még nyerésre állnak a bevásárlóturizmusban.

Az osztrák bevásárlóturisták egyébként 24 milliárd forintot költöttek el Magyarországon 2016-ban, a szlovákok 16 milliárd forintot, a románok pedig 15 milliárdot. Úgy tűnik, az osztrák boltosok viszont verik a magyar boltosokat a bevásárlóturizmusban.