Az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi bővítést

Paks, 2010. augusztus 30. A Paksi Atomerőmű főbejárata. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése – derült ki a bizottság ma kiadott közleményéből. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az M1-en úgy nyilatkozott, hogy Paks II. megépítése nem növeli Magyarország Oroszországtól való függését.

A bizottság vizsgálata során megállapította, hogy a két új paksi nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására – áll a közleményben.

"Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen.

Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján"

– írta Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.

Az atomerőmű III-as és IV-es blokkjának épülete Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A közlemény szerint az uniós szerződések értelmében a tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez

az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban

történjék.

A bizottság megállapította, hogy a magyar állam a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján állami támogatást tartalmaz. Az említett szabályok szerint az állami támogatás akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik, és azokkal arányos.

A bizottság szerint

Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon.

Kötelezettségeket vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében:

1. A Paks II. által elért esetleges nyereség kizárólag Magyarország befektetésének megtérítésére vagy a Paks II. normál üzemeltetési költségeinek fedezésére fordítható. A nyereség további termelési kapacitás megépítésébe vagy megvásárlásába történő újrabefektetése nem lehetséges.
2. A piaci koncentráció megelőzése érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól.
3. A piaci likviditás biztosítása érdekében a Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30%-át nyílt villamosenergia-tőzsdén értékesíti majd. A Paks II. a teljes villamosenergia-termelésének fennmaradó részét objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árverések útján fogja értékesíteni.

Ezek alapján a bizottság az uniós állami támogatási szabályok értelmében jóváhagyta az intézkedést, mivel

a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és azokkal arányos,

míg az állami támogatásból eredő versenytorzulást minimálisra mérséklik.

Magyarország 2015 májusában kérte az Európai Bizottságot arra, hogy értékelje, az uniós szabályozás alapján tartalmaz-e állami támogatást a paksi beruházás.

Reggel az M1 csatornán Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos úgy nyilatkozott, hogy Paks II. megépítése nem növeli Magyarország Oroszországtól való függését, mert ma is atomerőművi blokkokat használ az ország Pakson 2000 megawatt teljesítménnyel.

A Paksi Atomerőmű főbejárata Forrás: MTI/Kovács Tamás

Aszódi Attila kiemelte, hogy

a tervezett új blokkokat azért építik meg, hogy fenntartható legyen az atomerőmű teljesítménye azután is, amikor a régi blokkokat le kell állítani.

Elmondta, hogy ha Paks II. nem épülne meg, akkor a kieső kapacitást földgázzal működő erőművekkel lehetne leginkább pótolni, ami valóban növelné Magyarország vezetékes energiaimport-függőségét.

Emellett az új atomerőművi blokkok működtetése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, ami ugyancsak előny. Emellett további előny az atomerőművek működtetésének alacsony költségszintje is – közölte Aszódi Attila.