A bankok imádják az adóparadicsomokat

A legnagyobb európai bankok 25 milliárd eurót mozgattak meg 2015-ben adóparadicsomokon keresztül, ami a pénzintézetek összesített nyereségének mintegy negyede volt. Ráadásul a bankok leányvállalatai is szépen teljesítenek ezekben az országokban, akár úgy is, hogy a cégek egyetlen alkalmazottal sincsenek jelen az államban.

A kontinens 20 legnagyobb bankja 383 millió eurónyi profit után nem fizetett adót hét adóparadicsomban 2015-ben,

és csak Luxemburgban 4,9 milliárd eurót tároltak – idézi a Bloomberg az Oxfam és a Fair Finance Guide International jelentését. Az adatok összegyűjtését az tette lehetővé, hogy az Európai Unió egy új szabályozás keretében arra kötelezi a bankokat, hogy országokra lebontva számoljanak be az eredményeikről.

Mindeközben az alacsony adókörnyezetet biztosító országokban

a bankok leányvállalatai kétszer olyan nyereségesek, mint máshol és négyszer olyan produktívak.

Ennek eredményeként ezen államokban az egy főre eső éves átlagos nyereség 171 ezer euró volt, szemben a 45 ezer eurós, máshol produkált átlaggal.

Tekintve, hogy az OECD számításai szerint a kormányok évente mintegy 240 milliárd eurónyi adóbevételtől esnek el a vállalatok profitmozgatása miatt, nem véletlen, hogy a szervezet egy terv alapján akarja korlátozni a cégek hozzáférését az alacsony adórátákhoz azon államokban, melyekben azok nem is végeznek valós gazdasági tevékenységet.

A bankok igen jól járnak az adóparadicsomokkal Forrás: AFP/Philippe Desmazes

A terv hátterében részben az áll, hogy

az európai bankok legalább 638 millió eurós nyereséget értek el olyan adóparadicsomokban, amelyekben alkalmazottakkal nincsenek is jelen.

Jó példa erre az Oxfam által is említett francia BNP Paribas, amely úgy hozott össze 135 millió eurós profitot 2015-ben a Kajmán-szigeteken, hogy ott egyetlen dolgozója sincs. Külön érdekes a Deutsche Bank esete, mivel a pénzintézet veszteségről jelentett Németországban, miközben a dokumentumok szerint 1,9 milliárd eurós nyereséget ért el adóparadicsomokban.

A pénzintézetek egyébként tavaly kerültek a figyelem középpontjába, miután olyan dokumentumok szivárogtak ki, amelyek szerint még az ügyfeleiknek is aktívan segítettek az adóelkerülésben. Válaszul a kormányok megfogadták, hogy visszaszorítják az adóelkerüléseket és a pénzmosást, annak érdekében, hogy visszaállítsák a közbizalmat.