Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Samsung-örökös, Li Dzsejong letartóztatása annak a korrupciós nyomozásnak a része, amelyet a dél-koreai elnök, Pak Günhje barátnője, Csve Szunsil ellen indítottak tavaly.
A két nő barátsága egészen gyerekkorukig nyúlik vissza.
Pak apja ugyanis az a Pak Csonghi tábornok volt, aki katonai puccsal került hatalomra 1961-ben, és 1979-es meggyilkolásáig egy diktatórikus rendszer vezetőjeként, de beindította a gazdasági modernizációt Korea déli felében. A tábornok egyik fő tanácsadója pedig Csve apja volt, egyben vallási vezető is – merthogy ennek az ország történelmében évszázados hagyománya van. Csve Temin a kereszténység, a buddhizmus és sámánisztikus kultuszok keverékéből hozta létre az örök Élet Egyháza nevű szektát, és feltehetően jelentős befolyása volt az országot vezető tábornok politikai döntéseire.
Hasonló viszony alakult ki lányaik között is. Amikor a mostani elnöknő, Pak Günhje még csak húszas évei elején járt, 1974-ben egy apja, a tábornok elleni merényletben az édesanyja halt meg, és ezután a szektavezér állítólag segített neki kapcsolatot létesíteni a túlvilágon édesanyjával. Csve Temin halála után lánya vette át a „túlvilági közvetítő” szerepét Pak Günhje mellett, egyengetve az apja halála után teljesen egyedülálló nő politikai karrierjét. A két nő kapcsolata azonban azután vált érdekessé a nyilvánosság számára is, miután Pak Günhje 2012-ben Dél-Korea első női elnöke lett.
Csve Szunsilnek ugyanis semmilyen hivatalos állami tisztsége nem volt, mégis bejárása volt az elnöki hivatalba, és közvetlen befolyással rendelkezett az államfőn keresztül az ország politikai, pénzügyi folyamataira.
Ezek után nem lenne meglepő, hogy a dél-koreai nagyvállalatok – az úgynevezett csebolok, amelyek egyébként szintén dinasztikus alapon működő gazdasági klánok, illetve cégcsoportok – inkább az elnököt befolyásoló „karizmatikus vezető” befolyásolásával, megvesztegetésével próbálnak előnyökre szert tenni.
A Samsung-csoport összesen 41 milliárd vont (36 millió dollár, 10 milliárd forint) adományozott két nonprofit alapítványnak, amelyet az elnök sámán barátnője, Csve Szunsil felügyelt.
Ráadásul ezek az alapítványok az elnöknő politikai céljainak támogatásában is szerepet játszanak.
Rövid kronológia
2016. október: Kirobban az elnöknő titokzatos és dúsgazdag tanácsadója, a 60 éves Csve Szunsil körüli ügy.
2016. november: A Németország és Dél-Korea között kétlaki életet élő és hazatérő Csve Szunsilt letartóztatják, csalással és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják. A parlament törvényt alkot egy 60 fős nyomozócsoport felállításáról az ügy kivizsgálására. A vizsgálat során Pak Günhje államfőt tanúként hallgatják ki, illetve több nagy vállalat, például a Hyundai és a Samsung vezetőit is. Az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetései vannak az országban az államfő lemondását követelve.
2016. december: A dél-koreai parlament december 9-én úgy döntött, hogy megindítja az eljárást Pak Günhje leváltására. Felfüggesztik az államfőt tisztségéből, a leváltását az alkotmánybíróságnak kell majd jóváhagynia, de lemondhat az elnöknő maga.
2017. január: Az ügyészség Li Dzsejong, Samsung-alelnök letartóztatását kezdeményezi vesztegetés, sikkasztás és hamis tanúzás gyanújával. A bíróság elutasítja az indítványt.
2017. február 17.: Az ügyészség újabb bizonyítékai és vádpontjai alapján a bíróság elrendeli Li Dzsejong letartóztatását. A vádemelésre 20 nap van.
A Samsung vezetése korábban már elismerte az alapítványok támogatását – egyébként nyolc másik nagy dél-koreai cég is, összesen 80 millió dolláros adományokról volt szó –, és azt is, hogy Csve Szunsil
sportlovaskarriert tervező lányának potom 850 ezer dollárért vettek egy lovat,
és további hárommilliárddal támogatták a lovassportot is. Egyébként a Csve család valódi sámándinasztiákra jellemző módon rajong az állatokért: a Csve Szunsil ügyei iránti közérdeklődést is egy állítólagos barát videói keltették fel, aki Csve Szunsil lányának kiskutyájára nem ügyelt eléggé, ezért lett összeveszés a vége.
A Samsung vezetése persze azt állította a decemberi meghallgatásukon, hogy a támogatásokért cserébe semmit sem kértek, és a most letartóztatott Li Dzsejong akkor sajnálatát fejezte ki a lóvásárlási ügy miatt.
A nyomozó ügyészség álláspontja azonban nem egészen az, hogy a Samsung semmit sem kapott a milliárdos támogatásokért.
A gyanú szerint ugyanis azt vásárolta meg ezáltal, hogy a kisrészvényesekkel szemben az állami nyugdíjalap mint a legnagyobb részvényes támogassa a Samsung C and T – a cégcsoport építőipari leányvállalata – és a fő konkurens, a Cheil Industries egyesülését.
A 48 éves Li Dzsejongot 2012-ben nevezték ki a Samsung Electronics alelnökévé, mint a cég örökösét, ugyanis az elnök az apja, Li Gonhi, míg nagyapja a cégalapító, Li Bjongcsol volt. Ám a 74 éves klánvezér apa 2014-es szívrohama óta már a tényleges utódlás előkészítése zajlik, és feltehetően ennek volt egyik lépése a fentebb említett szövevényes machináció az építőipari cégek egyesítésével.
A legnagyobb dél-korai cég adja az ország GDP-jének több mint 20 százalékát,
így egyáltalán nem mindegy a nemzetgazdaság egészére nézve, mi lesz vele. Ez volt eddig mindig a végső érv, amivel el lehetett hallgattatni a korrupciós vádakat a nagy cégek ellen, és amit le lehet nyomni a közvélemény torkán is. Csakhogy az exportorientált nagyvállalatok teljesítménye már nem olyan jó, hogy a nyugati világ újra magára talált a válság után, így a dél-koreai gazdaság lassul, ami kiélezi a társadalmi konfliktusokat. És nem lehetetlen, hogy Pak Günhje bukásával egyben az apja által megalapozott rendszer is megbukik, vagy legalábbis alapos reformokra szorul.
A Samsungnak renoméját pedig ha nem tépázta volna meg eléggé az új okostelefonjainak felrobbanó akkumulátora, akkor most itt az újabb piacvesztés: az alelnök letartóztatásának hírére a cégcsoport vállalati részvényei azonnal 0,5 és 2 százalék között vesztettek értékükből – a BBC beszámolója szerint.
