A svájciaknak elegük lett a multikból

A Swiss flag flies on the shores of Geneva Lake on June 14, 2013 in the center of Geneva. AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI

Népszavazáson szegülnek ellen a multiknak a svájciak, akik nem szeretnék a továbbiaknak a nagyvállalatokat különleges bánásmódban részesíteni és erről jövő vasárnap döntenek. A nemzeti és a külföldi vállalatokra vonatkozó adókulcsok közötti eltérés felháborítja a svájciakat, akik elutasítják a kirívó adóelőnyöket nyújtó, egyedi megállapodásokat a multik és a tartományok között. Ehelyett egyenlő, minden vállalatra egyformán érvényes adószabályokat követelnek.

A nemzeti és a külföldi vállalatokra egyforma adókulcs legyen érvényes, és az általános adószabályok alól ne lehessenek kivételek – erről tartanak népszavazást Svájcban jövő vasárnap.

A svájciak akkor lettek igazán dühösek, amikor kiderült, mennyivel kevesebb adót kell az egyedi elbánásban részesülő multinacionális nagyvállalatoknak fizetniük a helyi cégekhez képest.

Akad olyan tartomány, ahol a hivatalos társasági adó felét sem kell fizetniük a kantonnal speciális megállapodást kötött nagyvállalatnak.

Genfben például az általános adókulcs 24,1 százalék, miközben több multinacionális vállalat ugyanitt csak 11, 6 százalékot fizet - a kantonnal kötött stratégiai megállapodásra hivatkozva.

Genfben is sok multi fizet kevesebb adót, mint a helyi cégek Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az adókedvezményeket biztosító szerződések támogatói arra hivatkoznak, hogy adóverseny folyik az Európai Unióban, és az olyan nagy cégek mint például a Caterpillar vagy a Japan Tobacco nem jött volna Svájcba, ha nem kapnak adókedvezményeket.

A svájci nemzeti vállalkozásoknak viszont elegük van abból, hogy

az amúgy is magas adókulcsok rájuk vonatkoznak, azokra pedig nem, akik a profitjukból sokkal könnyebben kigazdálkodhatnák a közterheket.

A Financial Times rangsorolta a svájci kantonokban fizetendő társasági adóterheket, és döbbenetesen magas eltérés mutatkozik a hivatalos és a valós adókulcsok között szinte mindegyik tartományban. A legtöbbet Genfben, Bernben, Baselben és Zürichben kell fizetni, a legkevesebbet pedig Lucerne-ben, az adókedvezmények pedig értelemszerűen azokat a tartományokat érinti leginkább, ahol a legmagasabb az adókulcs.

A népszavazás tétje, hogy el lehessen törölni a kölönleges adókedvezményeket és egységes, az eddiginél alacsonyabb társasági adókulcsot lehessen bevezetni Svájcban.

Az erős frank nem segíti a svájci exportőröket Forrás: [origo]

A Financial Times szerint a választópolgárok megosztottak a kérdésben, az igenek és nemek aránya jelenleg nagyjából egyenlő. Az adóreform támogatói szerint az állam nem mondhat le az adóbevételekről és

egyenlően kellene bánnia a külföldi és a hazai vállalkozásokkal.

További érv, hogy a svájci cégek megerősítése segítene a munkahely-teremtésben, másrészt a nagyvállalatok nem csak az alacsony adókörnyezet miatt választották Svájcot, tehát kisebb az esélye, hogy kivonulnak egy esetleges adóátalakítást követően.

A magasan képzett munkaerő, a vállalati kultúra és a jó infrastruktúra mind az országban maradásra ösztönözhetik a nagyvállalatokat.

Az ellenzők szerint viszont

a rengeteg munkahelyet adó multik a kedvezőtlenebb adózási környezet miatt olyan országokba teszik majd át a székhelyüket, ahol lehetőséget látnak az alacsonyabb társasági adót tartalmazó egyedi egyezményekre.

Az érvelésük egyik alapja, hogy adócsökkentésekkel új versenyfutás kezdődött a befektetőkért.

Theresa May brit kormányfő még novemberben adócsökkentési reformot jelentett be és célként azt tűzte ki, hogy a világ 20 legnagyobb gazdasága közül Nagy-Britanniában legyen a legalacsonyabb a társasági adókulcs.

Ez azt jelenti, hogy 15 százalék alá mennének, Donald Trump amerikai elnök ugyancsak adóversenyt hirdetett meg, és 15 százalékban határozta meg a vállalatok jövőbeli társasági adóját a jelenlegi 35 százalék helyett.

Összehasonlításképp Írországban jelenleg 12,5 százalék a társasági adókulcs, Magyarországon pedig január elsejétől kilenc százalék.

Svájcra az utóbbi években óriási nyomás nehezedett az Unió és az OECD részéről, hogy számolja fel a kirívó adókedvezményeket tartalmazó speciális megállapodásokat, Bern ugyanakkor arra hivatkozik, hogy többek között Luxemburg és Írország is ugyanezt a gyakorlatot folytatja.

Bern is szívesen köt különmegállapodásokat a multikkal Forrás: Cultura Creative/Gu

Az ugyanakkor nehezen kikezdhető érv, hogy minden svájci vállalatra ugyanazok az adókulcsok vonatkozzanak.

Az Európai Unió és Svájc egyébként még 2015-ben állapodott meg az adócsalás és adóelkerülés elleni fellépésről.

Ez kiterjed a kamatokból és osztalékokból származó jövedelemre és a számlaegyenlegekre is, és 2018-ban lép hatályba. Eszerint Svájc szigorítja rendelkezéseit, így azok megfelelnek az Európai Unióban 2014 óta érvényben lévő szabályzásnak. A megállapodás a pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó OECD-előírásokkal is összhangban van.

2013 októberében

a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt írt alá Magyarország Svájccal,

és ez alapján a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya.