A korábbi érintett kör mellett 2017. január 1-jétől a gépjárműjavítók és -karbantartók, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet végzők, a masszázsszalonok, a tisztítási szolgáltatást végzők, szoláriumok, gőzfürdők, szaunák, a taxisok és a pénzváltók is online pénztárgép használatára kötelezettek – írja friss blogbejegyzésében az RSM Hungary adótanácsadója, Fekete Zoltán Titusz.
A kötelezettek tevékenységére tekintettel hordozható vagy fix telepítésű pénztárgépek közül választhattak a társaságok, vállalkozók. Fontos, hogy december 31-ig a pénztárgépek beüzemelésének meg kellett történnie.
A kötelezettség elmulasztását a szabályozó jelentős bírsággal szankcionálja, amelynek összege elérheti az egymillió forintot.
Ha a társaság nem akar nyugtakibocsátási-kötelezettség elmulasztása miatt az Adóhatósággal vitába keveredni, akkor
a pénztárgépe beüzemeléséig minden egyes értékesítésről számlát kell kiállítania.
Kézi számlát, ami alkalmas arra, hogy a szolgáltatás és az ellenérték mozgását bizonylatolja.
Azoknak, akik így döntenek, vagy ebbe a helyzetbe kerülnek, azzal kell számolniuk, hogy
minden olyan számláról, amely nyugtakibocsátás helyett történik, adatot kell szolgáltatni a NAV felé.
Ez az adatszolgáltatási kötelezettség havi szintű, minden hónapban tételesen el kell számolni az összes ilyen számlával.
Mindenkinek, aki a jövőben szeretne pénztárgépet üzembe helyezni, elsőként egy üzembe helyezési kódot kell kérnie az adóhatóságtól. Ezt a kódot az adóhatóság pár nap alatt megképzi, megküldi a vállalkozásnak. Ezzel az üzembe helyezési kóddal tudja a cég vagy a vállalkozó az online pénztárgép forgalmazóját megkeresni, és elindítani az eszköz beszerzését.
A pénztárgép beszerzésével azonban még nem zárul le a folyamat. Onnantól beszélhetünk arról, hogy az a pénztárgép üzembe lett helyezve, amikor „megszemélyesítik" a pénztárgépet, vagyis létrejön az adatkapcsolat az adóhatósággal. Az üzembe helyezéstől kezdve az online pénztárgép használata kötelező.