Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 70-es évekhez képest háromszorosára emelkedett a populista pártokra szavazók aránya Európában, derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) friss jelentéséből, amely a világgazdaságot a következő tíz évben érintő kockázatokat veszi sorra. Ezek közül
a populizmus erősödése az első öt kockázatban szerepel.
A WEF elemzése megállapítja, hogy az utóbbi 40 év gazdasági válságai közül a 2008-as volt a legmélyebb, és a visszakapaszkodás üteme pedig a leglassabb.
A válság mélypontjához képest öt év alatt mindössze hét százalékpontot sikerült fejlődnie a világgazdaságnak, összehasonlításképp az olajválság utáni öt évben a fellendülés több mint húsz százalékos volt.
Az elemzés szerint a növekvő elitellenesség hátterében nem csupán a nehézkes gazdasági kilábalás áll, sokkal inkább a társadalmi stabilitás megbomlása, amelynek elsődleges oka
a vagyoni és jövedelmi különbségek kiéleződése.
A WEF kiemeli, hogy miközben a bérek sok országban még mindig nem érték el a válság előtti szintet, addig a felsővezetők javadalmazása mára teljesen elszakadt a vállalati alkalmazottak fizetésétől.
A társadalmon belüli repedések kezeléséhez
a piacgazdaság alapvető reformjára lenne szükség,
és ennek része kell hogy legyen a felső tízezer és a társadalom többi része közötti szolidaritás látványos hiányának kezelése.
A WEF felmérése szerint a következő tíz év gazdasági kockázatai között szerepel a pénzügyi buborékok kialakulásának veszélye, a migráció, a negatív infláció (defláció), és egyes államok kezelhetetlen mértékű eladósodásából fakadó kockázat.
Emellett a munkanélküliség, a kiber-függőség növekedése, az idősödő népesség, és egyes pénzügyi rendszerek elégtelen működése is a következő tíz év legfontosabb gondjai között szerepel.
A WEF megállapítja, hogy
a 2008-2009-es válságot elsősorban monetáris eszközökkel, unortodox gazdaságpolitikákkal próbálták kezelni a kormányok.
Ezzel a módszerrel sikereket értek el, de a gazdasági rendszerekbe hosszú távon kockázatokat is ültettek többek között a mennyiségi könnyítésnek nevezett kötvényvásárlásokkal.
A kamatszintek ugyan nulla körüli szintre csökkentek, ezzel párhuzamosan az államadósságok finanszírozása is sokkal olcsóbbá vált, ám ennek egyik következménye, hogy több ország, elsősorban
az USA egészségtelen mértékben eladósodott.
Az elemzés hangsúlyozza, hogy míg az uniós tagállamok csökkentették az államháztartási deficitet, addig az amerikai költségvetés 2008 és 2016 között gyakorlatilag megduplázta az államadósságot, mivel az EU-hoz képest jóval magasabb deficitet engedett meg magának.
Ennek az egyik veszélye, hogy az államkötvények kamatfelára a jövőben nem maradhat mindig a jelenlegi alacsony szinten, és amennyiben a befektetők kockázatosabbnak találják az állampapírokat (éppen a növekvő adósságszint miatt) akkor elszállhatnak a kamatok is.
Ebben az esetben az államadósság finanszírozása megdrágul, és még kezelhetetlenebbé válik.
A WEF szerint a monetáris segítségről át kellene helyezni a hangsúlyt a fiskális politikára épülő élénkítő programokra, ilyen lehet például a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által bejelentett infrastruktúra-fejlesztési program.
