Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A KSH kimutatása szerint az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben (amiben a bolti kiskereskedelem, a járműkereskedelem és a vállalkozókat kiszolgáló nagykereskedelem is benne van) négyezer-nyolcszáz felett volt 2016-ban. A Nemzetgazdasági Minisztérium 6-7 ezer fős létszámhiánnyal számol a kereskedelemben. A gazdaságkutatók jóval nagyobb arányú munkaerőhiányt jeleznek. A Blokkk.com mérése a bolti, áruházi kiskereskedelemre irányul, részben elemezve a legfrissebb adatokat, részben természetesen megkérdezve a szakembereket is.
A boltok munkaerőhiánya 2014-től ugrott meg, ezt a KSH adatai pontosan jelzik, mivel
a kereskedelemben betöltetlen álláshelyek száma a háromszorosára nőtt.
A boltosok az utóbbi három esztendőt jelölik meg, amikor már egyre többek számára vált lehetetlenné a létszám teljes feltöltése.
A bolti kiskereskedelemben a 2014–2016 közötti három esztendőben az értékesítés évről évre 5-5% körüli mértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma 2014-ben 361 ezer fő volt, ami 2016-ra (az első három negyedév átlaga alapján) 370 ezerre nőtt.
A teljesített munkaórák száma a létszámnövekedéshez hasonlóan emelkedett a vizsgált időszakban. 2014-ben 310 millió munkaórát dolgoztak a bolti kiskereskedelemben, ami 2016-ban túlléphette a 320 millió órát (végleges éves adat még nincs 2016-ról).
Brutális mértékben megugrott ugyanakkor a túlóraszám.
2014 előtt ez általában 4 millió óra alatt mozgott, 2016-ban viszont bőven elérhette ennek a másfélszeresét is. A különbség másfél millió túlóra, közel 40%-os növekedés.
A munkaerőhiány felmérésekor figyelembe kell venni azt is, hogy
az elmúlt években folyamatosan csökkent a boltok száma.
A teljesség kedvéért: tíz évvel ezelőtt 28 ezerrel több helyre lehetett menni vásárolni, mint ma, amikor már 140 ezer alá csúszott a boltok, áruházak száma. 2016 első felében kétezer-háromszáz volt a boltszámcsökkenés.
A munkaerőhiány számításánál két fontos kérdést célszerű figyelembe venni, amire nem minden kutatás terjed ki, és így nagyobb arányú munkaerő-keresletet festenek. Az egyik az, hogy viszonylag nagy arányú a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők vándorlása egyik boltból a másikba.
A másik kérdés, ami árnyalja a munkaerőhiányról festhető képet, hogy sok boltos – elsősorban a kisebbek – végleg ráállnak arra, hogy kevesebb emberrel kell dolgozniuk.
A Blokkk.com mérése szerint végül
a boltokból, áruházakból 2017 elején 18 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő vagy más fizikai munkát végző alkalmazott hiányzik.
A felmérés a munkaerőhiány arányára, súlyára irányult, kiszűrve lehetőség szerint a már említett torzító hatásokat.
A minimálbér emelésének az alkalmazottak nyilván örülnek, de a boltosoknak azt ki is kell fizetniük valamiből. Ez sajnos nem mindenkinek fog maradéktalanul sikerülni. A bérek emelkedése, amit a munkaerőhiány is hajt, némileg enyhítheti a munkaerőhiányt, növekedési ütemét visszafoghatja, de eltüntetni nem fogja.
A boltosoknak, főleg a kisebbeknek olyan eszközökhöz is hozzá kell majd nyúlniuk, mint például az éjszakai vagy a vasárnapi nyitvatartás. Lehet, hogy nemcsak kevesebb eladó, hanem kevesebb hosszabb ideig nyitva tartó bolt várja majd a vásárlókat.
