Ezer milliárd forint értékben jönnek ki új pályázatok

Budapest, 2016. november 3. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. november 3-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A 2014-2020-as uniós fejlesztési tervben szereplő pályázatok 75 százalékát már kiírta a kormány, és jövő év március végéig az egész keretre vonatkozó pályázatokat hozzáférhető lesz, mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy mai konferencián. Még az idén ezer milliárd forint értékű új pályázatot írnak ki, valamint átláthatóbbá teszik a pályázati elbírálást.

Az uniós források idei kifizetése 1600-1700 milliárd forint lesz, messze meghaladva sok gazdasági elemző várakozását, mondta a Lázár János a Magyarország erősödik című konferencián a budapesti Premier Kultcaféban.

A kiírt pályázatok összege már 7800-7900 milliárd forint körül alakul, és még idén ezer milliárd forint értékben tesznek hozzáférhetővé új pályázatokat

- közölte.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mivel nem lehet megmondani, milyen lesz az uniós költségvetés helyzete 2020 után, ezért a kormány felelőssége, hogy abba az irányba fordítsa az EU-s támogatások felhasználását, hogy minél inkább megállhassunk a saját lábunkon, tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az uniós fejlesztési források felhasználásáról szóló fórumon kifejtette: megpróbálják könnyíteni a forrásokhoz való hozzáférést, és

a gazdaságfejlesztésre szánt források arányát a korábbi 15 százalékról 60 százalékra emelni, mert céljuk a kis- és középvállalkozások hatékony támogatása.

Mint mondta, a pályázatok nagyobb átláthatósága érdekében

2017 március végétől elindítják az e-közbeszerzést és átalakítják az elbírálás rendszerét.

Ide már közel 5000 állam tisztviselő jelentkezett elbírálónak.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság szerint túl sok az egyajánlatos eljárások aránya, a miniszter kiemelte, hogy gyakorlatilag minden régiós országban hasonló ez az arány, mégsem lehet egy egész régió korruptságáról beszélni. Kiemelte, hogy az előző fejlesztési ciklushoz képest emelnék a magyar kedvezményezettek számát.
A Bizottsággal folytatott, jelenleg is folyamatban lévő vitákat illetően úgy fogalmazott, hogy

Magyarország kompromisszumra törekszik, és elmegy a falig, legalábbis amennyit az uniós jogrendszer megenged,

és a 2007-2013-as ciklus forrásait teljes mértékben lehívja az ország. A 2014-2020-as fejlesztési periódussal kapcsolatban kiemelte, hogy

a pályázatok 75 százalékát már kiírták, és a kormány célja, hogy jövő év március végéig az egész keret pályázatait hozzáférhetővé tegye.

Az eddigi tapasztalatok alapján minden pályázatra 3-4-szeres a túligénylés, ami bizonyítja, hogy jól célzott kiírásokról van szó a miniszter szerint.

Az előző ciklusban kevés volt a kutatás-fejlesztésre, humántőkére és a kkv-k támogatására szánt forrás, ezen változtatott a kabinet,

fogalmazott a konferencián tartott előadásában Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban Forrás: MTI/Mohai Balázs

Hangsúlyozta, hogy

az uniós források 0,5-1 százalékos GDP növekedést eredményeztek,

„masszív hatással vannak a gazdaság minden területére, még a devizatartalékokra is".

Nagy Márton szerint célszerű lenne a lehívások hullámzását kisimítani akár a pályázatok minél hamarabbi kiírása révén. Megjegyezte, hogy

az uniós források harmada veszteséges vállalkozásokhoz került, és a pénzekből arányaiban nagyon kevés jutott a mikrovállalkozásoknak.

Az uniós támogatások kifizetései 2015-2016-ban megközelítették a jegybank Növekedési Hitelprogramjának keretében folyósított pénzeket. A március végén záruló program révén összesen 37 ezer vállalkozás kapott eddig kedvezményes hitelt, átlagosan hét éves futamidőre.

Az uniós tagságunk első három éve veszteséges volt, 2007-től azonban már pozitív a szaldó,

jelentette ki előadásában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Parragh László, az MKIK elnöke Fotó: Mudra László [origo]

Mint elmondta, sokat számított, hogy 600 milliárd forint vámbevételről mondtunk le, és jelentős a Magyarországon működő külföldi vállalatok profitkivonása. Hozzátette: szükséges volt a 2007-2013-as ciklus forráselosztásának ésszerűsítése.