Az első unortodox bank a Fed volt

Kocziszky György

A közgazdaságtan művelőinek újra végig kell gondolniuk, hogy a gazdasági események nemcsak térhez és időhöz, hanem értékrendhez is kötődnek. Közgazdasági modelljeinket és gyakorlatunkat egy képzeletbeli suszterszékhez lehet hasonlítani, amelyik három lábú: a tér és idő mellett etikai alapokra kell támaszkodnia - mondta az Origónak Kocziszky György, az MNB Monetáris Tanácsának tagja. 

A közgazdaságtan művelői az elmúlt évtizedekben mintha elfeledkeztek volna arról, hogy nemcsak az egyéni, hanem a közösségi érdek vizsgálata is fontos szempont a döntéselőkészítés során, illetve egy-egy döntés meghozatalakor. Erre hívja fel a figyelmünket többek között

a 2008-as pénzügyi válság is, amely egyébként lendületet adott a mainstreamnek nevezett közgazdaságtan felülvizsgálatának, új irányok keresésének

- fogalmazott az egyetemi tanár.

Kocziszky György, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja Forrás: Hajnal Andras

Kifejtette, hogy ezen törekvések körébe sorolható mindaz, amit egyesek unortodoxiának, azaz a korábbi főáramtól eltérőnek neveznek. Ehhez az útkereséshez járulnak hozzá a Magyar Nemzeti Bank által támogatott oktatási programok is.

A szakember emlékeztetett arra, hogy nem az MNB az egyetlen jegybank, amelyik az új közgazdasági irányzatok kidolgozását, illetve a gazdasági növekedést nem hagyományos eszközökkel támogatja. Kocziszky György utalt arra is, hogy

az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) az elsők között alkalmazott a pénzügyi válság kitörését követően olyan lépéseket, amelyek nem illeszkedtek a hagyományos eszköztárba, azaz az első „unortodox" jegybankok egyike maga a Fed volt.

Hasonló lépésekre szánta el magát, ha kicsit megkésve is az Európai Központi Bank is. Szakmailag ezért is nehezen értelmezhető az MNB 2012-t követő monetáris politikai fordulatát érintő észrevételek, amelyek az elért eredményeket látva napjainkra elhaltak - tette hozzá a Monetáris Tanács tagja.

Mint elmondta, az a vád sem állja meg a helyét, hogy az MNB oktatást támogató programjára nem akad példa a nemzetközi gyakorlatban, hiszen

a Svájci Nemzeti Bank mellett például a Bundesbank is komoly oktatási hálózatot tart fent, de említhetnénk a japán gyakorlatot is,

hiszen a jegybankok érdekeltek abban, hogy segítsék a szakember utánpótlást, s a legjobbakat munkatársaik sorába emeljék.

Nem újkeletű az a felismerés, hogy a nagyobb válságok egy-egy korszak lezárását jelentik a közgazdaságtani gondolkodásban

– szögezte le az egyetemi tanár.

A közgazdasági unortodoxia történelme hosszú

Így volt ez az 1929-33-as világválságot követően, amikor John Maynard Keynes nevéhez kötődő új iskola kialakult, amelyik a krízis tapasztalatai alapján

a makrogazdasági egyensúly helyreállítása érdekében az állami beruházásokra, az állami kereslet bővítésére helyezte a hangsúlyt.

Keynes nézetein alapuló, a fiskális lazításra épülő gazdaságfejlesztés időszakát az 1970-es években kezdte felváltani, majd kiszorítani a monetarista irányzat, amely

a pénz mennyiségi szabályozásában látta a megoldást.

A 2008-as pénzügyi krízist követően ismét felerősödött a változtatás igénye. Avval kellett ugyanis szembesülnünk, hogy ez

a neoliberális irányzat nem tudja sem előre jelezni, sem pedig megakadályozni a pénzügyi buborékok kialakulását.

Külön veszélyt jelent – a szakember szerint – a "morál hazárd" szemlélet térnyerése, az a gondolkodás, amely szerint „a haszon az enyém, az okozott kárt viszont a közösségnek kell megtérítenie".

Lényegében ezt tapasztaltuk a 2008-as pénzügyi válságot követően, hiszen a fedezet nélküli jelzáloghitelezésből származó profit egy szűkebb befektetői csoporthoz került, míg a pénzügyi rendszer helyreállításának tetemes költségeit jórészt közpénzből kellett megoldani.

Nyilván ez nem mehet így tovább, a pénzügyi biztonságot selősegítő lépések mellett, illetve azt kiegészítve

etikusabb gondolkodásra, és pénzügyi rendszerekre van szükség.

Ez a szemlélet változás természetesen nevezhető unortodoxiának is, de korántsem a közgazdaságtan klasszikus elveitől való eltérésről van szó – állítja Kocziszky György.

A szakember emlékeztetett arra, hogy minden kornak meg volt a maga „mainstream"-je, azaz a többség által elfogadott közgazdaságtani irányzata, ami azonban időről-időre változott. Természetes ugyanis, hogy ismereteink bővülnek, tapasztalataink tárháza gazdagodik, ami azt is jelenti, hogy korábbi ismereteink kritikai felülvizsgálatára és szelektálására van szükség. Most is ez történik – tette hozzá.

A 2008-as események egyértelműen igazolják a neoliberális gyakorlat fenntarthatatlanságát, kézenfekvő tehát az új keresése!

A háromlábú suszterszék

A közgazdaságtan művelőinek újra végig kell gondolniuk, hogy a gazdasági események nemcsak térhez és időhöz, hanem, - és erről időnként hajlandóak vagyunk megfeledkezni -

adott értékrendhez kötődnek.

Ez utóbbi komoly befolyással van többek között a pénzről, a haszonról, a piacról, a társadalmi felelősségvállalásról, a jól-léti államról alkotott nézeteinkre. Közgazdasági modelljeinket és gyakorlatunkat – Kocziszky György szerint – tehát egy képzeletbeli suszterszékhez lehet hasonlítani, amelyik három lábú, a tér és idő mellett etikai alapokra kell támaszkodnia.

Ellenkező esetben a rendszer instabil, ezért fennáll a veszélye, hogy időről-időre a rajta ülők helyzete bizonytalanná válik.

Ennek kapcsán jogosan azt is mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt, hiszen Arisztotelész, az oikonomia atyja is utalt arra, hogy az egyéni érdek nem írhatja felül a közösségi érdeket, nem okozhat kárt az adott közösségnek – hangsúlyozta a szakember.

A közgazdaságtan-elmélet története – amelynek oktatása sajnálatos módon a hazai közgazdaságtani képzésekben háttérbe szorult – példák sokaságával igazolja, hogy

a gátlástalan haszonszerzésre törekvés kisebb vagy nagyobb válságokhoz vezetett.

Ezért is érdemes felidézni, illetve megismerni, hogy mit ír a pénzzel és haszonnal kapcsolatban az Ó- és Újszövetség, hogyan vélekedett Kálvin János az etikus kamatról, a banki hitelezés céljáról, az adós és a hitelnyújtó kapcsolatáról. Nem feledkezhetünk el arról sem – emelte ki Kocziszky György -, hogy

a közgazdaságtudomány társadalomtudomány, amely nem egyes emberek, hanem a közösség érdekeit keresi

akkor, amikor az elosztás és újra-elosztás igazságos és hatékony elveit határozza meg.

Cél a kiművelt emberfők itthon tartása

Ennek a gondolkodásnak egyik fontos műhelye a Magyar Nemzeti Bank, amely személyi feltételei alapján is az egyik legjelentősebb hazai makrogazdasági kutatóbázis – véli Kocziszky György.

Az MNB Monetáris Tanácsának tagja nagyra értékeli a jegybank és alapítványai által támogatott képzési, tananyagfejlesztési és kutatási programokat, amelyek megítélése szerint jelentős mértékben hozzájárulhatnak közgazdasági ismereteink gyarapodásához, a kiművelt emberfők itthon tartásához, nemzetközi elismertségükhöz. Ezen képzések keretében ugyanis olyan többlet ismeretekhez juthatnak a hallgatók, amelytől jelentős multiplikatív hatás várható.

Kocziszky György Forrás: Hajnal Andras

Nagyra értékeli a szakember a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány PhD hallgatókat támogató programját, amelynek keretében

többletfeladatokat és terhelést vállalva nem csak speciális kurzusokat vehetnek fel az ösztöndíjat elnyertek, hanem külföldi konferenciákra is eljuthatnak, ill. segítséget kapnak kutatási eredményeik nemzetközi folyóiratokban való megjelentetéséhez is.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalási programja ma már több hazai egyetemen folyó oktatást, kutatást is támogat – hangsúlyozta Kocziszky György.

Együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Pécsi-, a Győri, és a Miskolci Egyetemmel, a Budapesti Gazdasági, továbbá a Pallasz Athéné Egyetemmel.

Ezen túl, épp a napokban vehették át Budapesten 27 hazai felsőoktatási intézmény gazdaságtudományi karának hallgatói az MNB közgazdasági kiválósági ösztöndíját.

Az érintett felsőoktatási intézmények vezetői, vezető oktatói nagyra értékelik ezeket a lehetőségeket. Jó volt látni azt a közel ezer hallgatót, akik pozitív visszacsatolást kaptak arra vonatkozólag, hogy érdemes tanulni, s piacképes tudást szerezni, a jól végzett munka elismeréssel jár!