Már 700 milliárd dollár kárt okoztak az uniós szankciók Moszkvának

Vlagyimir Putyin

A tőkepiaci források korlátozása okozta a legnagyobb pénzügyi veszteséget Oroszországnak a 2014 júliusában bevezetett uniós büntető intézkedések közül. A gazdasági szankciók összhatása már 700 milliárd dollárra tehető, de az olajárak zuhanása, a rubel gyengülése és az infláció elszabadulása ennél sokkal nagyobb kárt okozott az orosz gazdaságnak.

Jó néhány gazdasági szektort erősen megráztak a Krím félsziget annektálása után bevezetett uniós szankciók, de

leginkább a tőkepiaci források korlátozása ütött az orosz gazdaságon,

hangzott el a Közép-Európai Egyetem (CEU) konferenciáján, amely az orosz kilábalást helyezte középpontba.

Az előadások kiemelték, hogy a 2014 nyarán bevezetett

uniós büntetőintézkedések eddig hozzávetőlegesen 700 milliárd dollár kárt okoztak Moszkvának,

amely válaszlépésként ellenszankciókat vezetett be az EU-ból származó árukat illetően.

Vlagyimir Putyint nem törték meg az uniós szankciók Forrás: AFP/Sputnik/Michael Klimentyev

A büntetőintézkedések azonban már olyan állapotban érték az orosz gazdaságot, hogy – egy viszonylag hosszú, 2009–2013-ig tartó felívelés után – már csak egy százalék körüli éves növekedésre volt képes, amely mutatja, hogy

a piacgazdaságra átállás után nem történt meg az olaj- és gázexporttól való túlzott függés enyhítése.

Mivel a büntetőintézkedések bevezetése gyakorlatilag egybeesett az energiaárak zuhanásával,

az amúgy is féloldalas orosz gazdaság hirtelen kettős problémával került szembe.

A válság kivédését ugyanakkor segítette, hogy 2013-ra viszonylag jó állapotba került a gazdaság, és az euróban számított GDP megközelítette az uniós átlag 60 százalékát. Ezután azonban erős, hét százalék körüli visszaesés következett, ám idén év végére már csak stagnálás várható.

A CEU konferenciáján előadók rámutattak arra, hogy az orosz gazdaság másik "szerencséje"

az állam alacsony, a GDP öt százalékát kitevő eladósodottsági szintje, amely a külföldi források korlátozásának negatív hatását nagymértékben tompította.

A rubel gyengülésére és az infláció hirtelen emelkedésére a monetáris és a pénzügypolitika fegyelmezetten reagált, az államháztartási hiány idén is három-négy százalék között marad, a 2017–2018-as, kétéves költségvetés pedig ennél is alacsonyabb hiánnyal számol.

A dollár/rubel árfolyam idei változása Forrás: Investing.com

Az előadók szerint a gazdasági gondokat akár tetézhette is a túl szigorú monetáris és pénzügyi politika, amely – így utólag nézve – lehetett volna lazább is, hogy élénkíthessék a gazdaságot.

Az állami tőkeinjekció azonban elmaradt, 2015-től évről évre kevesebbet költ az állam az előző évhez képest. A költségvetési kiadások mára a válság előtti szintre csúsztak vissza.

A kilábalást nehezíti, hogy az orosz gazdaság "elakadt az átmeneti időszakban", és az egyre növekvő reformokat a politikai akarat hiánya is akadályozza.

Sokat vesztett értékéből az orosz rubel Forrás: MTI/EPA/DPA/Jens Büttner

Márpedig az ipar megsegítése most elkerülhetetlennek látszik, mert az energiaáraktól való túlzott függést hosszú távon tompítani kell, hogy a gazdaságot több lábra lehessen állítani.

Potenciális kilábalási forgatókönyv lehet a külföldi működőtőke (FDI) vonzása, a liberalizáció és a reformok következetes végigvitele,

erre azonban jelenleg nem tapasztalható elegendő politikai szándék, hangzott el a CEU fórumán.