Domokos László hangsúlyozta: az ÁSZ 2015-től nem csak méri, hanem ellenőrzi is a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítését a szervezetekben. A számvevőszék elnöke elmondta, hogy
az idei felmérésben minden eddiginél több költségvetési szerv vett részt, összesen 3002 szervezet regisztrált kitöltőként, amely a magyar közszféra 61 százaléka.
Az ÁSZ immár hatodik alkalommal mérte fel a magyar közszféra korrupciós kockázatait, amelynek eredményei december közepétől lesznek elérhetőek.
Az elnök emlékeztetett, hogy a számvevőszék 2015 decemberében kiterjesztette a korrupciós kockázatokat és védettséget feltérképező integritás felmérését a többségi állami tulajdonú társaságokra, 2016 szeptemberében pedig az önkormányzati gazdasági társaságokra is.
Domokos László beszámolójában szólt is, hogy az Országgyűlés felkérésére az ÁSZ hozzájárul a 2024-es olimpiai pályázathoz, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó korrupciós kockázatok feltérképezésével
és a megelőzést támogató módszertan kidolgozásával támogatja az előkészítést, majd az esetleges lebonyolítás átláthatóságát is.
Végezetül hangsúlyozta: a számvevőszék felmérései szerint
a magyar közszférában évről évre javul a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítettsége, csökken a korrupció veszélye. Ezt azért fontos kiemelni, mert "a konkrét cselekvéseket nélkülöző, vélt korrupciós ügyletek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat" - mondta.
Az elnök szerint az együttműködés minden tagja teljes mértékben elkötelezett a célok megvalósítása érdekében.
Meggyőződése, hogy a korrupció elleni fellépés alapvetően a kontrollok és védelmi rendszerek fejlesztését jelenti, megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni, mivel a korrupció olyan, mint egy betegség, amit jobb megelőzni.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az ÁSZ-elnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész,
akik erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Közbeszerzési Hatóság (KBH) ma csatlakozott a korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló összefogáshoz. A felek erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.