A Moody’s is felminősítette Magyarországot

hitelminősítés hitelminősítő
A sign for Moody's rating agency is displayed at the company headquarters in New York, September 18, 2012. AFP PHOTO/Emmanuel Dunand
Vágólapra másolva!
Visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást a Moody's Investors Service. A jegybank és a nemzetgazdasági tárca szerint már ideje volt a felminősítésnek.
Vágólapra másolva!

A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy

Magyarország hosszú futamidejű államkötvény-kötelezettségeinek osztályzatát az eddigi „Ba1” szintről egy fokozattal „Baa3”-ra javította.

Az új osztályzat kilátása stabil. A „Baa3” besorolás a Moody's osztályzati módszertanában a befektetésre ajánlott kategória alapszintje, és azonos a másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings által Magyarországra érvényben tartott „BBB mínusz” hosszú távú besorolással.

A felminősítés indoklásában a Moody's három fő okot jelölt meg:

  1. az államadósság-teher csökkenése, az adósságállomány szerkezetének változása, amivel a korábbinál sokkal alacsonyabb a devizaadósság aránya;
  2. a strukturális változtatásoknak köszönhetően 2-2,5 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő években;
  3. jelentősen csökkent a külső sérülékenység, így Magyarország ellenállóbbá vált a jövőbeli külső sokkoknak.

A hitelminősítő idei felülvizsgálati menetrendjében ez volt a magyar adósosztályzat harmadik, egyben utolsó értékelése – a Moody's márciusban és júliusban nem változtatott a magyar adósbesoroláson.

Irányváltás

Látva a magyar gazdaságpolitika eredményeit – az elmúlt évek során fokozatosan irányt váltottak a hitelminősítők: egymást követve jöttek a stabilizáló, kilátást javító és felminősítő döntések, most pedig éppen a Moody's az, aki utolsóként visszaemelte a befektetési kategóriába hazánk adósbesorolását, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint

a sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarország minden makrogazdasági mutatója javult

az elmúlt években, az államadósság mértéke elismerten csökkenő tendenciát mutat,

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli, hogy a Moody’s felminősítésről szóló döntésével

immár mindhárom vezető nemzetközi hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába emelte a magyar államadós-osztályzatot,

elismerve ezzel az új magyar gazdasági modell eredményeit, köztük a fenntartható növekedés biztosítását, közölte a jegybank. Az MNB is kiemelte, hogy a hazai gazdasági mutatók sokat javultak az elmúlt időszakban.

A jegybank és a nemzetgazdasági tárca is elégedett a Moody's döntésével Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

„A gazdasági fundamentumok stabil javulását figyelembe véve

– írja közleményében a jegybank.

Érett a felminősítés

A Moody's tavaly november óta felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tartott érvényben a magyar adósosztályzatra – Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint már csak emiatt is indokolt volt a felminősítés, ráadásul tavaly óta minden jelentősebb vizsgált mutató javult. Az elemző szerint a felminősítés mellett szólt, hogy

Az államadósság szerkezete nagymértékben javult azáltal, hogy már csak 26 százalékon áll a devizában fennálló adósság mértéke, mondta Suppan Gergely, aki szerint ez óriási javulás az 5 évvel ezelőtti szinthez képest, amikor ez a mutató még 50 százalék felett volt.

Hasonlóan látták a Morgan Stanley elemzői is: a londoni bankház csütörtöki közleménye szerint a magyar gazdaság javuló makromutatói is erőteljesen arra vallanak, hogy javítani kell a magyar államadós-osztályzaton.

Már érett a felminősítés Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

„Gyakorlatilag minden tényező abba az irányba mutat, hogy most már nem csupán egy fokozatú felminősítés lehetséges, hanem ez a következő években folytatódhat is” – mondta az Origónak Suppan Gergely. A piac ezt úgy árazhatja be a jövőben, hogy több év távlatában

  • fokozatosan csökkenhetnek a kockázati felárak,
  • alacsony szinten stabilizálódhatnak az állampapírok kamatai,
  • amivel olcsóbbá válik az államháztartás és az államadósság finanszírozása.

Ez még jobban tehermentesíti a költségvetést, így a szakértő szerint nagyobb lesz a mozgástér is.

– hangsúlyozta Suppan Gergely.

Az sem mindegy, hogy háromból három, vagy háromból kettő

Egyes konzervatív alapkezelők, például különböző nyugdíjpénztárak csak akkor vásárolhatnak egy adott ország állampapírjaiból, ha annak a hitelminősítése a három nagy nemzetközi hitelminősítő (S&P, Moody’s, Fitch) közül legalább kettőnél befektetésre ajánlott kategóriában van.

Vannak viszont olyan alapok, amelyek bizonyos kötvényindexeket követnek,

ahová csak akkor kerülhet be egy ország, ha mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában van. Azaz ha mindhárom cégnél kikerült az ország a „bóvlinak” titulált sávból, akkor ezek az alapok is vásárolhatnak az adott ország állampapírjaiból. Suppan Gergely szerint

emiatt a felminősítés még hozhat további tőkét az állampapírpiacra,

de ennek jelentősebb hatása legkorábban csak jövő tavasszal lehet. Nem érdemes megfeledkezni azokról az alapokról sem, amelyek kifejezetten a Moody’s hitelbesorolásait követik – ezek a pozitív döntés miatt már szintén vásárolhatnak a magyar papírokból.

A politikusok szelektíven látják

Ha felminősítik az országot, akkor Bod Péter Ákos szerint a politikusok hibátlanul el szokták tudni mondani a tankönyvi választ, viszont a leminősítésekkor mindig elfelejtik, illetve megpróbálják megcáfolni azt.

Ha felminősítenek egy államot, akkor azt mondják, hogy

a hitelminősítő kisebb kockázatúnak ítéli meg az országot,

ami a kisebb befektetőknek lényeges információ, a nagyobbaknak viszont már nem, mert azok ismerik az országot töviről-hegyire. A Budapesti Corvinus Egyetem professzora az Origónak elmondta, hogy egy felminősítés általában erősíti a valutát, mert nagyobb vevői kör nyílik meg az állampapírok eladására, és csökken az államadósság finanszírozásának költsége is.

2008 óta többször is leminősítették Magyarországot, akkor a politikusok azt mondták, hogy „ez nem jelent semmit, a piacot nem érdekli”, „ki hisz ezeknek”, vagy például „ezek mindig melléfognak”. Utóbbiban van némi igazság az egyetemi tanár szerint, ugyanakkor az államok esetében ritkán szoktak melléfogni. Bod Péter Ákos hozzátette, hogy ezzel a felminősítéssel Magyarország a befektetési kategória legaljára került vissza, oda, ahol utoljára 1996-ban voltunk.

Magyarország kockázati besorolásának alakulása 2011 végéig, amikor is „bóvliba" került az ország adósbesorolása Forrás: Bloomberg, K&H Alapkezelő

A Fitch és az S&P már meglépte a felminősítést

A Standard & Poor's szeptemberben, a Fitch Ratings pedig már májusban átsorolta a befektetési ajánlású sávba a magyar államadósságot. Mindkét cég „BBB mínusz” osztályzattal tartja nyilván a hosszú futamidejű magyar szuverén devizaadósságot;

ez a besorolás a befektetésre ajánlott kategória alapszintje.

Az S&P és a Fitch korábbi lépése azt jelenti, hogy az intézményi befektetők szempontjából Magyarország – függetlenül a Moody's pénteki döntésétől – már most is befektetésre ajánlott szuverén adós. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e, vagy sem.

Az Európai Unión belül – ahogy a régiónkon belül is – a Moody’s-nál jelenleg Romániának és Szlovákiának van szintén „Baa3”-as adósbesorolása. Az unión belül a Moody’s-nál a befektetésre nem ajánlott sávban már csak Portugália („Ba1”), Horvátország („Ba2”), Ciprus („B1”) és Görögország („Caa3”) van.

A környező országok közül Szerbiának („B1”) és Ukrajnának („Caa3”) van rosszabb hitelbesorolása, mint Magyarországnak, míg a Moody's szerint a régió legkevésbé kockázatos tagállama Ausztria („Aa1”).