A kormány megvédi a reklámadót

Belgium: European Commission (Berlaymont building) in Brussels. Photo from 15. May 2015.

Az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az „innovatív magyar kezdeményezést”, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó, közölte az NGM az Európai Bizottság állásfoglalásának megjelenése után.

Az Európai Bizottság az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak tartja a reklámadó mértékrendszerét,

emellett elrendelte az általa vélelmezett gazdasági előny megszüntetését. A brüsszeli testület azt kifogásolta, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt –, nem kell reklámadót fizetni.

Az uniónak nem tetszik

A bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot, és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadótörvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Az Európai Bizottság szerint a magyar szabályozás sérti az uniós előírásokat Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Kalker

A módosított reklámadóról szóló törvény szerint nulla százalék a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.

Az NGM felvette a kesztyűt

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint

a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal.

A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük, közölte a tárca. Az NGM szerint így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.

A bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is Magyarországgal szemben,

a brüsszeli testület ugyanis nem kifogásol olyan tagállami reklámadó-szabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklámközzétételi módok adóztatása között, írja közleményében az NGM.

A nemzetgazdasági tárca szerint

Magyarország még Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni

a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól. „A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek – az államkasszát megkárosítva – kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól” – közölte a minisztérium.